Magyar Bálint már megint ötletel

De minek? A szakértők, a sajtó és a közvélemény is egyértelműen elutasítja Magyar Bálint tervezetét, ahogy ez számos helyen olvasható is: online újságokban (heti válasz, hvg, magyar nemzet, népszabadság, népszava), netes portálokon (diákkapu, edupress, origo), blogokban (ingyenebéd, pedagógusok szakszervezete).

Mint majd minden, az oktatást alakítani kívánó javaslat ez is kényszerítéssel próbálja megoldani a gondokat, ami nem mindig a helyes út. Az elvvel most sincsen gond, hiszen a lemorzsolódás visszaszorítása, az egyenlőség biztosítása, mind szép és jó, és szükséges is. De itt megint nem arról van szó, hogy az oktató-nevelő munka minőségének javításával foglalkoznának. Mondjuk a tanárképzés jobbá tételével, ugyanis aki nem tudná a bologna folyamattal azt sikerült elérni, hogy öt és fél évre nyúlt el (három év BA, két év MA, fél év gyakorlat, utóbbiról egyébként még semmit sem tudni), tehát hosszabb lett, ami még jó is lehetne, de az igazi bravúr az, hogy több idő alatt tanulnak és gyakorlnak kevesebbet a leendő tanárok. Például lényegesen kevesebb pszichológiai képzést kapnak, mint mondjuk mi.

De térjünk vissza a nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetéséhez. Azzal, hogy ilyen módon mennek szembe az elit iskolákkal, nem azt érik el, hogy a lemaradottakat hozzák fel, hanem a már előrébb lévőket kényszerítik várakozásra, és ha erről van szó, kitűzhetik az egyenlőség zászlaját, de hazudnak, mert ez ugyanúgy egyenlőtlen bánásmód.

Jómagam nyolcosztályos gimnáziumban végeztem így saját bőrömön érezhettem előnyeit és hátrányait is. Utóbbiak bizonyítják, hogy nem a nyolcosztályos gimnázium mellett kardoskodom, nem szívügyem, hanem az ellen, hogy ezt problémamegoldásnak tartják. A lakásunkhoz legközelebb eső általános iskolában húztam le négy évet, és ez a közelség volt az iskola egyetlen pozitívuma. Az osztályom negyedik után szétesett, ha jól emlékszem 60-70%-a a diákoknak gimnáziumba ment, és akiket nem vettek fel, bizony elég rossz helyzetbe kerültek, bár az iwiw tanúsága szerint közülük is sokan bejutottak a felsőoktatásba. De nem azért mentünk gimnáziumba, mert elit iskolákba akartunk járni, hanem mert az általános iskola rossz volt, ha nem lett volna az, ha minőségi oktatás folyt volna ott, akkor többen maradunk, megkockáztatom, hogy csak 20-30% él a nyolcosztályos gimnázium lehetőségével.

Tanárképzés, tanárképzés, tanárképzés!!! Amíg nem képzünk megfelelÅ‘ tanárokat, addig édesmindegy milyen a közoktatás szerkezete. Mindegyik szerkezetnek van elÅ‘nye, van hátránya, de ha minÅ‘ségi munka folyik az közoktatásban, akkor szinte lényegtelen, hogy 8+4, 6+6, 4+8, persze valahova majd le kell raknunk a voksunkat. Mostanság viszont csak kapkodunk, miközben számos területen végtelenül le vagyunk maradva a nyugattól, hogy csak pár, hozzánk közel esÅ‘ témát említsek: kooperatív tanulás, szociális készségfejlesztés, IKT…

Szóval Magyar Bálint talán felhagyhatna az ötleteléssel, hiszen sokszorosan bebízonyította, hogy nem ért az oktatáshoz. Neked mi a véleményed?