Szerző: Sallai Dani
4 szept 2009Egy korábbi törvényjavaslat kapcsán már itt a blogon is érintettük a pedagógusi életpálya illetve a pedagógus szakma presztízsével, színvonalával kapcsolatos kérdéskört. Máté bejegyzésének lényege akkor az volt, hogy szerinte a közoktatás mindenkori színvonalának sarokköve maga a tanár: felkészültsége, hozzáállása, képességei.
“Tanárképzés, tanárképzés, tanárképzés!!! Amíg nem képzünk megfelelő tanárokat, addig édesmindegy milyen a közoktatás szerkezete.” – Lencse Máté
Amellett, hogy ez egy állandóan jelen lévő, fontos kérdés, most az origo egyik cikkének kapcsán kezdtem ismét gondolkodni rajta. A cikk a Magyar Bálint és Sándor Klára által a héten benyújtott törvényjavaslat tartalmával foglalkozik. Bár bevallom magát a törvényjavaslatot nem olvastam, tartalma illetve céljai talán mégis leszűrhetők a vele foglalkozó sajtótermékek összeállításaiból. Ezekből nekem az jön le, hogy a javaslat a közoktatás elég bonyolult és összetett rendszerének javítását a szerzők megvalósíthatónak látják annak kizárólag egyetlen tényezőjének megváltoztatásával. Azért is furcsa ez az elgondolás, mert nem ad magyarázatot arra, hogy ha ennyire rossz az évfolyamok mostani rendszere, mint amennyire a szerzők gondolják, akkor mitől vannak egyáltalán olyan iskolák, amelyek magas színvonalon működnek? Ugyan pozitív példaként emlitik, hogy egyes magániskolák 6+6 -os képzése mennyire hatékony, de úgy tűnik azt nem veszik figyelembe, hogy ott talán más dolgok is másképpen működnek mint egy rosszul teljesitő állami iskolában, és jobb teljesitményük ezen tényezők egyvelegéből (is) adódhat.
Természetesen nem vagyunk egyedül azon véleményünkkel, mely szerint a oktatás minőségét az egyik legjobban meghatározó tényező a pedagógusok oktató-nevelő munkájának milyensége. Nem is feltételeztük persze, hogy ezzel a véleményünkkel egyedül volnánk, ezt bizonyitandó két forrásra hivnám fel a figyelmet. Az egyik a Times Online -nak a PISA vizsgálatok eredményeivel és azok lecsapódásaival foglalkozó cikke. Ebben a szerző a finn és a brit oktatási rendszert hasonlitja össze és kiemeli, hogy a britekkel összevetve Finnországban
Ezek helyett az egyik legfontosabb tényezőben mindenki előtt jár Finnország a cikk szerzője szerint, mégpedig a tanári pálya elismertségében:
A pálya presztízsét jól jellemzi az a jelenség is, hogy a tanári pályáról valamilyen oknál fogva a munkájuk során később mégis alkalmatlannak bizonyultak nagy eséllyel kapnak állást más, vállalati területen, mert a tanári diploma megléte garantálja, hogy az illető felkészült és sokoldalú személyiség. A cikk íroja szembeszáll azzal az egyébként szakmai körökben is népszerű vélekedéssel, mely szerint a kiscsoportos oktatásszervezés hatékony. Érvelése szerint a sok kis csoporthoz több tanár szükséges, mint kevesebb de nagyobb létszámú csoporthoz, tehát több tanárt kell képezni, ami csökkenti a legjobbak kiválasztásának lehetőségét.
Egy másik forrás, ami a fentiekkel kapcsolatban eszembe jutott az egy előadás, amit a népszerű és már szerencsére magyar feliratozással is elérhető TED Talks konferenciasorozaton tartott Bill Gates, főállású filantrópus. Előadásának első részében a malária terjedéséről és a világjárványok megállításának lehetőségeiről beszél, második részében pedig arról, hogy mi jellemez egy jó tanárt, és miért fontosak a jó tanárok. A téma fontosságát jól jelzi, hogy azt az évente többmillió életet kioltó világjárványok megakadályozásával egyenrangúként kezeli az előadás folyamán. A lényegi mondandóját ennek az előadásnak nem szeretném lelőni, mivel van alatta magyar felirat, meghallgatását mindenkinek javaslom.
Bill Gates előadása a TED -en
További TED előadások magyar felirattal
További TED előadások az oktatás témakörében
Magyar Bálint már megint ötletel – Ped2.hu
Nagyot javult a pedagógusok iránti bizalom – PSZ
A PSZ közleménye a Magyar – Sándor féle törvénymódosító javaslatról
Pedagógus életpálya, pihenőév? A PSZ álláspontja
A ped2.hu két pécsi pedagógus hallgató blogja az oktatás elméletéről és gyakorlatáról, eszközökről, módszerekről, hírekről, kötetlen stílusban.
1 Response to Pedagógusképzés
Lencse Máté
szeptember 5th, 2009 at 12:46
Király a bejegyzés, csak egyetlen dologgal vitatkoznék. A kiscsoportos tanulásszervezés nem jelenti azt, hogy több tanárra lenne szükség, a kooperatív szemlélet nem azt mondja, hogy minden egyes csoportot más tanár tanítson. Vagyis, valahol igen, de ez a más tanár, jelen esetben egy diák, hiszen arról van szó, hogy a tanár az adott osztályt csoportokra bontja és úgy alakítja a csoportok tevékenységét, hogy a csoporttagok egymásnak adják át hozott illetve éppen akkor megszerzett tudasukat. Tehát nem 5-10 fős osztályokra lenne szükség azok szerint, aki a kiscsoportos oktatást állítják előtérbe, hanem a nagylétszámú osztályokat kellene kisebb csoportokra bontani a tanórán belül. Ez technika, hozzáértés és hozzáállás kérdése, mert nem egyszerű elvárás a tanártól. Könnyebben várhatnánk el tőlük, ha mindazok teljesülnének, ami a cikk szerint Finnországban jellemző.