Szerző: Lencse Máté
1 jan 2011A hagyomány úgy tartja, hogy az egész évedet jellemezni fogja, amit az első nap csinálsz. Bár nem vagyok babonás, mégis úgy gondoltam, hogy írok egy bejegyzést, hátha fel tudom frissíteni a blogot, hiszen ötletem van bőven, az meg nem kifogás, hogy kevés az időm. Csinálok bőven felesleges dolgokat, ahonnan el lehet majd csenni jó pár órát.
Tartozom pár beszámolóval – ha még bárki olvassa ezt a blogot. Egyrészt megvan a diplomám, mind filmből, mind pedagógiából, utóbbi ráadásul jeles átlaggal. Emellett felvettek az ELTE Neveléstudományi Doktori Iskolájába is, a Tanítás-tanulás programba, igaz költségtérítéses formában. Dr. Vámos Ágnes a konzulensem, és ha minden jól megy február elején le is adom a kutatási terv első változatát. Sajnos még eléggé vázlatos formában van.
A bloggal kapcsolatban tényleg sok terv és ötlet van, remélem sikerül megvalósítani őket. Az lenne a fontos, hogy 1-2 heti rendszerességgel tudjon frissülni. Remélem lesz energiám az oktatási hírekre való reagáláson túl, különböző konferenciákról is beszámolni, de régóta szeretnék már rövid recenziókat is írni pedagógiai témájú könyvekről. És persze sok minden más is lesz remélhetőleg.
Az év első bejegyzésének a végére pedig egy részletet másolok be Faludy György és Eric Johnson közös könyvéből, a Jegyzetek az esőerdőből. Csupán csak mint érdekesség tetszett meg, nem hiszem, hogy követendő példaként kellene rajta gondolkodni, bár azért az elv tetszetős kiindulópont lehetne…
José Figueres-Ferrer (Don Pepe, ahogy szólítottuk) Costa Ricában szinte vérontás nélkül kergette el a fasisztákat és, titkos választás útján, a kis ország demokratikus elnöke lett. Ekkor kijelentette: „Eszünk ágába sincs szomszédaink ellen, bármilyen ürüggyel, hadat viselni. Remélem, hogy ők sem kívánnak megtámadni bennünket. De ha Nicaragua vagy Panama mégis ezt akarná, úgy csak az Egyesült Államok beleegyezésével és segítségével teheti. Ilyen esetben hiába védekeznénk.” Ezzel feloszlatta Costa Rica hadseregét és a megtakarított pénzt közoktatásra fordította. (Magyar Világ Kiadó, Budapest, 1991. 156. old.)
A ped2.hu két pécsi pedagógus hallgató blogja az oktatás elméletéről és gyakorlatáról, eszközökről, módszerekről, hírekről, kötetlen stílusban.
1 Response to 2011
sztalker
január 14th, 2011 at 21:25
lehet hogy lassan menekültvízumot kéne kérni tőlük? amúgy anno Kl. kúnónak is azért volt annyi pénze oktatásra mert az I. VH. után Mo. nem fegyverkezhetett kedvére… nálunk meg nincsen rózsa tövis nélkül.