Hatásmérés?

Persze látjuk, hogy fejlődnek. Azt is tudjuk, hogy van közünk ehhez. Az viszont már kérdéses, hogy tudjuk-e mérni a hatásunkat. Nem is olyan egyszerű kérdés, mint amilyennek elsőre tűnhet, de szerencsére nem egyedül mi gondolkodunk ezen a kérdésen: nemrég az egyik szakmai együttműködésünk blogján is jelenet meg erről egy érdekes írás.

Mi 2013 szeptembere óta kísérletezünk a tanulási napló műfajával. Ebből két dolog következik. Egyrészt kevés az összehasonlítható adatunk, hiszen folyamatosan alakul az eszközünk, másrészt rengeteg tapasztalatot gyűjtöttünk, ami remélhetőleg egy jól használható mérőeszközt fog eredményezni. Olyat, amit mások, más környezetben, más gyerekekkel is tudnak használni, persze sajátosságaikra adaptálva.

IMG_20150123_165141

A tanulási napló olyan eszköz, amely bár felvállalja a szubjektivitást, mégis olyan adatokat próbál összegyűjteni, melyek összehasonlításával közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megismerjük saját hatásunkat. Minden tanulási alkalom után kitöltjük, olyan kérdésekre válaszolva a gyerek szempontjából, mint hogy mennyire figyelt, mennyire dolgozott önállóan, mennyire értette, mennyire érdekelte. Négyfokozatú skálát használva bízunk abban, hogy idővel akár folyamatok is kirajzolódhatnak, de az biztos, hogy már most nagyon sok információt szolgáltat egy-egy szám, hiszen nyomon tudjuk követni például, hogy mikor és mi érdekelte leginkább, amire aztán tudunk építeni. Ehhez persze az is szükséges, hogy mindig rögzítjük az alapadatokat: mit és mennyi ideig tanult, abból mi volt a legaktívabb időszak, vajon magától jött-e és pontosan érkezett-e. Emellett linkeljük az online feladatlapot, melyben szintén hasznos megjegyzések vannak a gyerek hozzáállásáról, munkájáról. Van aztán még két megjegyzés rubrika is: szaktárgyi ill. motivációs. Talán itt vannak a legizgalmasabb leírások, hiszen itt kimondottan az kerül rögzítésre 4-5 mondatban, hogy aki tanult a gyerekkel mit is tapasztalt abban az általában 40-60 percben.

2014 szeptembere óta csak egyetlen nagyobb változás volt a naplóban. Kiemelt területként bekerült a szövegértés: lényegkiemelés, összefoglalás; információ-visszakeresés; időrendi megértés; ok-okozat; szöveg kontextusba helyezése; kreatív feladat. Itt is szintezzük a gyerekek adott teljesítményét, az objektivitás irányába pedig a szintek tanulási eredményként való megfogalmazásával léptünk. Például az információ-visszakeresés négy szintje: 1) nem tudja visszakeresni az információt pedagógusi segítséggel sem; 2) pedagógusi segítséggel visszakeresi az információt; 3) önállóan visszakeresi az információt; 4) visszakeresés nélkül emlékszik a kérdezett információra. Minden fejlesztési területen azt szeretnénk majd látni például, hogy a folyamatos 2-3-as számok helyett 3-4-es kerülnek be a naplóba. Ez persze csak hosszabb távon lesz látható, és akkor tudjuk majd valódi eredményként értelmezni, ha összefüggést találunk a nálunk olvasással töltött idő mennyisége és a fejlődés között. Reményeink szerint a tanév végére az első ilyen eredménymorzsák meg tudnak jelenni itt a blogon is.

Talán jól látszik, hogy szorgosan próbáljuk gyűjtögetni az adatokat, de mivel a tavalyi évben még a napló egy sokkal kevésbé összetett formáját alkalmaztuk, egyelőre nem sok mindent tudunk összehasonlítani. Ugyanakkor ennek a hétnek az egyik legfontosabb történése motiválta ezt a bejegyzést, tehát mégis van egy-két dolog, amit már most látni lehet.

Ha már hatásmérés. Nem igazán tekintjük releváns adatnak a gyerekek tanulmányi eredményeit. Pontosan tudjuk, hogy mi minden befolyásol egy-egy félévi vagy év végi osztályzatot, amire közvetett ráhatásunk van csupán. Ilyen például a magatartás. Azt gondoljuk, hogy  a tanulási motiváció fejlesztésével, az alapkészségek magabiztosabbá tételével csökkenthető az iskolai frusztráció a gyerekeknél, ami attitűdváltozáshoz vezethet így az ott megjelenő viselkedésformák is pozitív irányba mozdulnának, ami jó hatással lenne a diák-tanár kapcsolatokra, ami megjelenne az osztályzatokban. Ez azonban sokaknál nagyon hosszútávú, nehezen mérhető eredmény. Ettől függetlenül fontos esemény számunkra is a bizonyítványosztás, hiszen mind a gyerekeknek, mind a szülőknek fontos, kézzelfogható visszajelzés, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül. Építenünk kell rá.

Egy harmadikos sráccal a tanulás előtt éppen a félévi jegyeket böngésztük. Nem lettek rosszak az eredményei, sok négyes, a fontosabb tárgyakból pedig főleg hármas, de az osztályzatokat nézve az átlaga mindenhol inkább hármas fölött volt. Abban maradtunk, hogy menjünk végig a hármasokon és válasszunk ki hármat, amire ráfekszünk a második félévben és kijavítjuk négyesre. Felülről haladtunk: magyar nyelv, aztán az irodalom, aztán a német, najó a matek is… Végül mindegyik hármasra azt mondta, hogy ki szeretné javítani. Pontosan éreztük, hogy tavalyhoz képest nála nagyon sok minden megváltozott, de ez volt az a pont, ahol mindez látványosan be is bizonyosodott. A tavalyi naplókat elővéve három fontos dolgot tudtunk megállapítani. Először is folyamatosan jár hozzánk, nem hagy ki szinte egyetlen hetet sem, míg tavaly ilyenkor többhetes kihagyásai voltak. Tavaly egész évben mindössze 12 alkalommal járt nálunk, ebben a tanévben ez a szám már most 18. A szöveges megjegyzéseink pedig egyértelműen nagyobb nyitottságról, érdeklődésről, motivációról számolnak be.

A tanoda elsődleges célja a motiváció fenntartása, kialakítása. Tudjuk, hogy csak úgy lehet bármilyen hatásunk, ha meggyőzzük a gyerekeket arról, hogy jó velünk lenni. Az előző tanévvel összehasonlítva a tanulások száma a másfélszeresére emelkedett, ami nagyon jó jel. Leszámítva néhány gyereket, akik elköltöztek, mindenki a tavalyi szint felett teljesít. A naplók első összehasonlítása azt mutatja, hogy akik idén elfáradtak és elmaradoztak azok tavaly is megtették, de hamarabb és kevesebb alkalom után. Egyelőre úgy látszik, hogy ha lassan is, évről évre lépkedve, de fejlődik a tanodába járó gyerekek motivációja. Mindez télen elemezve nagyon fontos visszajelzés, mert ez a legnehezebb időszak a szünetek, az időjárás és a sötét miatt, tehát ha csak a tavalyi tendenciák ismétlődnek meg tavasszal akkor is ugrásszerű növekedésről fogunk tudni beszélni mind az össztanulást tekintve, mind egyes gyerekekre lebontva. A tanév eddigi alakulása azonban optimistává tesz minket és azt mondatja velünk, hogy a tanév második fele is jobban fog sikerülni. Ez azt jelentené, hogy körülbelül 8-900 naplózott foglalkozás adatait fogjuk tudni nyáron elemezni. Ettől pedig azt várjuk, hogy megjelennek majd az első konkrét adatok, konkrét számok, melyek a Todi Tanoda hatását megmutatják.


A héten egyébként kicsit kevesebben jártak nálunk, ami betudható az esős időnek, de annak is, hogy vannak ilyen hetek. Ettől függetlenül a már említett pozitív történeten túl is van, amit érdemes kiemelni. Újabb gyerek állt be az online is tanulók sorába, hiszen az egyik nyolcadikos srác, aki eddig nagyon elutasító volt végre nyitott ezen formára is. Egy középiskolás lánnyal szépen haladunk az Időfutárral, pedig nem könnyű, nem rövid szöveg. Aztán a héten végre legyőztük a vírusokat is a Pandemicben, így megmenekült az emberiség. Szerencsére a többi játék is szépen működött, a kicsikkel pedig egy jó kis ujjtwisterre is jutott idő.

IMG_20150124_091520

Julcsi, Máté

Hozzászólások

hozzászólás

Címke: ,
Kategória: Bejegyzés
0 hozzászólás “Hatásmérés?
1 Ping/visszakövetés számára "Hatásmérés?"
  1. […] Az információgyűjtés elsődleges eszköze így az úgynevezett foglalkozási napló lett. A naplózás előnyeiről a Toldi Tanodában dolgozó Lencse Mátétól hallottam sokat, tőlük származik az Bagázs IKSZ foglalkozásnaplójának a váza is. A naplók feldolgozását még ők is csak most kezdik, de hatásról, tanulságokról már most tudnak beszélni! […]