Az olvasás hete – csend és kihívás

A társasjátékok után a könyvek is kaptak egy egész hetet. Írtuk, hogy elkezdtünk kicsit jobban foglalkozni az olvasási kultúra fejlődésével, de azóta nem számoltunk be a fejleményekről. Talán sejthető a sikeresség abból, hogy fel mertünk húzni egy hetet a témára, ami talán még nekünk is meglepetés kicsit.

A projekt felépítése

A megérkező gyerekek első feladata az volt, hogy találjanak meg négy papírt, melyeken szövegrészletek olvashatóak, állítsák őket sorrendbe, olvassák el, értsék meg, és mondják meg ez alapján a jelszót a továbblépéshez.

24323802_1721721084519511_1212260826_o

A szobában egy halom könyv és kényelmes ülőhelyek várták őket. Itt a feladat 20 perc olvasás volt a pedagógusokkal, önkéntesekkel együtt. Szóval az volt a cél, hogy 20 percet üljünk könyvvel a kezünkben és olvassunk egy légtérben.

24324028_1721720821186204_1618003719_o

Irány a másik szoba, a következő feladat. Kijelöltünk négy rövid részletet négy könyvből (Az informatikus kutyájaHoppárézimiÖsszegyűjtött bélyegekTúl a Maszat-hegyen), melyekből választhattak. El kellett olvasniuk a szövegeket majd nélkülünk eldönteni, hogy melyikből mutatnak be jelenetet. A projekt teljesítésének feltétele az volt, hogy kitaláljuk, melyik könyvről van szó.

Ezután egy A3-as, fűzött lapokból álló könyvbe ragaszthattak betűket, melyek olyan szavakká álltak össze, amelyek leírták élményüket: könyvcímek, érzések. A végén még mindenki bedobhatott annyi kis radírkönyvet egy átlátszó tartóba, ahány könyvet kiolvasott szeptember óta. Reméljük a tanév végére szépen tele lesz.

24324097_1721721001186186_358026182_o

A projekt közös zárása egy rekordkísérlet volt. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hányan jönnek fel egy közös olvasásra és milyen hosszú ideig tudjuk fenntartani ezt az állapotot.

Kicsik

Mivel járnak hozzánk olyanok, akik még nem tudnak olvasni, ki kellett találni néhány módosítást, mert nem szeretjük, ha kimarad bárki is projektekből. Szövegrészletek helyett képeket kellett megtalálniuk és sorba rendezniük, a jelszó pedig a történet elmesélése volt a képek alapján. A következő szinten a képekhez kapcsolódó mesét hallgathatták meg és kísérhették hangokkal.

24321836_1721720524519567_1355508029_o

Ezután újabb mesék közül választhattak (A három kismalac és a farkasA kuflik és a nagy esőEgy kupac kufliPitypang, a hiú oroszlán), meg azt is eldönthették, hogy ki olvassa fel nekik. Ők is összeraktak egy-egy jelenetet – rendezői segítséggel. A nagy, közös könyvbe nem írtak, hanem rajzoltak.

24463101_1721720944519525_1487091643_o

Tapasztalatok

Izgultunk rendesen, hogy milyen lesz a fogadtatás, de ahogy az lenni szokott, a gyerekek jól megleptek minket és 27-en csinálták végig a projektet.

A szövegrészletek keresése jó kezdés volt, remekül behúzta őket és bár az olvasásnál és értelmezésnél kicsit lankadt a lelkesedés, kisebb-nagyobb segítséggel mindenki megoldotta a feladványt. A szöveg és a rejtvény is túlságosan nehéznek bizonyult, de jó volt látni, hogy ennek ellenére igyekeztek megküzdeni vele.

A 20 perces csendes olvasás sem okozott nehézséget, egyetlen négyfős csapat volt, ahol nem igazán működtek. Érdekes volt megfigyelni, hogy nem lineárisan olvasnak – negyedikes fiúk -, bele-belekaptak oldalakba, oda-vissza haladtak. Náluk nem volt senkinek megkezdett könyve, mind ott választottak egyet és kezdték el. Hiányzott a csapatból egy húzóember, amit az is alátámaszt, hogy hárman közülük a rekorddöntésre is eljöttek, ahol a többiek “nyomására” csendben, a könyv elejétől kezdve olvastak hosszú perceken át, aztán könyvjelzővel meg is jelölték, hogy honnan folytatják majd. A többi csoportban már elsőre jól működött a közös olvasás, többeknek nem ez volt az első ilyen élményük, hiszen a tanodai foglalkozások során is egyre több az ilyen alkalom.

24321781_1721721037852849_1842443812_o

A rövid szövegek elolvasása, megértése és feldolgozása is remekül ment, egészen ötletes és minden esetben kitalálható jelenetekkel találkoztunk. Nagyon ritkán hagyjuk magukra a gyerekeket, hogy dolgozzanak közösen, de ez is azt mutatja, hogy ez hiba, mert képesek rá, csak bíznunk kell bennük. Egyszer sem vesztek össze és minden esetben részt vett mindenki a bemutatásban, ami még akkor is hatalmas dolog, ha valamennyire irányítottuk a csoportösszetételt.

A nagy könyvünkbe főleg címek kerültek, de a néhány olvasni jó és hasonló szöveget különösen jól esett olvasni.

24463327_1721720971186189_499574752_o

Érdekes tapasztalat volt szinte az egész projekt alatt, hogy a gyerekeink bármit meg tudnak élni versenyhelyzetnek, még azt is, amikor közösen kell keresni, szöveget összeilleszteni, megfejteni. Vagy, amikor csendben olvasunk és valaki bekiabál, hogy ő nyert. Vagy, amikor a könyvbe ragasztás során nyer az, aki hamarabb végez. Meg mit kap, ha megcsinálja, mit nyerünk, ha felállítjuk a rekordot stb. Ezeket szinte végig kezelni kellett, de jó jel, hogy tőlünk elfogadnak más kereteket, de az is jól látszik, hogy túlságosan erős más környezetek befolyása ebből a szempontból is – külső megerősítések, kompetitív helyzetek túlsúlya stb. De senki nem állt fel és lépett le azért, mert megmondtuk, hogy nem jár semmi, egyszerűen csak teljesítünk egy kihívást és pont.

Kihívás

A rekordról. Szeretnénk kihívni egy kis versengésre a hazai tanodákat, a cél a LEGOLVASÓSABB TANODA cím birtoklása. Ez most nálunk van. 18-an 18 percig olvastunk egyszerre a tanodába, ez az, amit meg kellene dönteni. Várjuk a versenyzőket, állunk elébe minden kihívásnak!

A szabály egyszerű: olyan könyvet kell olvasni, aminek semmi köze az iskolához. A könyv valóban könyv legyen. A gyerekek és a pedagógusok is számítanak, de azért a gyerekek legyenek többségben. A létszám és a idő mutatók közül legalább az egyikben jobban kell teljesíteni, míg a másiknak legalább a korábbi rekord szintjén kell lennie. Ha valami nem világos, akkor kérdezzetek bátran!

Mindenkit motiválunk a részvételre, megéri! Könyvvel pózolni pedig menő!

24324041_1721720504519569_1242006856_o másolata

Hozzászólások

hozzászólás

Kategória: Bejegyzés