Vizes, sportos

Repül a …, repül a … papírzacskó! Már többféle repülő dolgot készítettünk az évek során a táborokban: madarat, különböző anyagokból papírsárkányt és helikoptereket, de repülő papírzacskót még sose. Eljött hát ez a nap is. Washi tape-pel, filcekkel gyönyörűen kidekoráltunk papírzacskókat, krepp papírból színes farkincát ragasztottunk a zacskó szájába, majd egy spatula segítségével madzagot rögzítettünk a szerkezetünkre és ezután már szaladgáltunk is föl és alá a kultúr udvarban magunk után reptetve a sok-sok színt. Szerencsére a szél is kedvezett nekünk, így egész hosszasan volt kedvük a gyerekeknek űzni ezt a tevékenységet és ami pluszban jó volt, hogy a kicsiket kötötte le a legjobban, nagyon szerették. A délelőtt végén az ottmaradtakkal még gyorsan a tulipán-hajtogatást is kipróbáltuk. A kezdeti nehézségek után végül sikeres lett az origami, és rózsaszín, piros és kék színekben is pompáztak a virágok.

Pihenés gyanánt a délelőtti játékot diavetítéssel zártuk. Előző nap Vackorról hallgattunk meg egy történetet, amit meglepetésünkre a nagyobbak is érdeklődve hallgattak. Ma Vízipók egyik kalandját ismertük meg. A vetítés után akinek volt kedve, csatlakozhatott egy rövid közös olvasáshoz.

A délutáni nagy melegben egy kis hűsítővel készültünk, mégpedig egy kis lufis finomsággal: vízi bombával. A nagy csata előtt bemelegítésként néhány feladatot csináltunk két csoportban. Forró bombaként próbáltuk minél gyorsabban körbe adni a lufit, de volt, hogy a két csoport abban versenyzett egymással, hogy minél többet passzoljanak. Az utolsó versenyszám során merőkanállal kellett bombákat hordani egyik helyről a másikra. Persze fontos volt a gyorsaság is, de az is, hogy egy bomba se robbanjon fel idő előtt. Végül jött a várva várt, mindig sikeres luficsata.

A lufidobálás után összeszedtük a labdázni vágyó gyerekeket és önkénteseket. Zsinórlabdával kezdtünk, ahol a cél az volt, hogy az együttműködése fejlődjön a gyerekeknek. A játék során három passzt kellett teljesíteni saját csapaton belül, mielőtt a labdát az ellenfél térfelére juttattuk volna. A meccs végére egészen jól működött az egyenlő részvétel és a szabálytartás. A következő lépés az lesz, hogy megismerjék, nem csak az a fontos résztvevője a játéknak, aki pontot szerez.

A foci során hasonló élményekben volt részünk. A gyerekek nagyon ügyesek voltak a technikai dolgokat illetően (jól cseleztek, gyorsan futottak), de az összjáték még nem volt tökéletes. Többen azt firtatták, hogy nem kapnak labdákat a csapattársaktól. Igen, még valóban nem állt össze a kép, hogy a másik gólja az én sikerem is. A játék során azonban örömmel tapasztaltuk, hogy hátrányban sem adták fel a gyerekek és küzdöttek a győzelemért. A meccs végére a passzok is megjelentek, így jó alapokkal vághatunk neki a holnapi napnak.

A még délután is kézműveskedni vágyókkal papírból lánc kígyót és lánc krokodilt készítettünk. Ehhez színes papírokból vékony csíkokat vágtunk ki, az elsőt ragasztottuk össze karikába, a többit pedig az azt megelőzőbe fűzve ragasztottuk össze. Utolsó lépésként pedig mindenki elkészítette a neki kellő állatfejet, lábakat, farkat. Így a délután végére egy színpompás hüllő csapatot alkottak a gyerekek.

A nap végén lezártuk tudósainkkal a természeti katasztrófák köré épülő projektet. Ma is volt újdonság, megismerkedtünk a cunami lehetséges okaival, jellemzőivel és következményeivel. Egy videóban megnéztük a kialakulásának folyamatát, majd ehhez kapcsolódóan a főbb eseményeket időrendi sorrendbe helyeztük egy képsorozat segítségével. Ezután megpróbáltunk mi is imitálni ezt a természeti katasztrófát. Beszéltünk arról is, hogy hogyan tudunk felkészülni az esetleges katasztrófahelyzetekre és mit tudunk csinálni a bekövetkezés esetén. Az itt összerakott túlélőcsomagot a projektzáró kvíz győztese vihette haza.

Andi, Berta, Csenge, Gábor, Herta, Julcsi, Julie, Kata, Misi, Réka, Tami

Hozzászólások

hozzászólás

Címke: , , ,
Kategória: Bejegyzés