Fonás

Finn fonás

Nagyon szeretik a gyerekek ezt a fonást, mert gyorsan haladnak vele és látványos az eredmény. Még kézügyesség sem szükséges hozzá, rövid idő után mégis annyira megy már, hogy oda sem kell nézniük, a kezük szinte magától teszi ide-oda a fonalakat. Mi is szeretjük, mert amíg a hosszú, hosszúúú és még annál is hosszabb madzagok végére nem érnek, addig többnyire egy helyben maradnak, tudunk velük beszélgetni közben, és a kisebbeknek fejlesztő gyakorlatként is hasznos, ahogy a két kezüket használják közben.

Egy, kettő vagy több különböző színt is választhatunk hozzá, a lényeg, hogy öt hosszú szálat (vastagságtól függ, de érdemes legalább 50 centi hosszúságúakat vágni) kell félbehajtanunk, majd pedig úgy megkötnünk, hogy a hajtásnál be tudjuk akasztani az ujjainkat.

004

A csomót rögzíteni kell valahová, mi általában székhez szoktuk kötni egy hatodik szállal. Ezután kell felvenni a fonalakat a kezünkre, egyet-egyet az egyik kéz mutató- és középső ujjára, a másik kéz mutató-, középső és gyűrűsujjára, és kezdődhet a fonás:

  • 1. lépés: annak a kéznek a mutatóujjáról, amelyiken több szál van, át kell venni a fonalat a másik kéz gyűrűsujjára
  • 2. lépés: szabaddá kell tenni a gyűrűsujjat, ehhez a középsőről át kell venni a fonalat a mutatóra, a gyűrűsről pedig a középsőre.

És így tovább: 1. lépés, 2. lépés, 1. lépés, 2. lépés. Nagyon hamar rá lehet érezni a ritmusára, érdemes kipróbálni! Felnőtteknél és igazán nyughatatlan gyerekeknél is működik.

Csomózás

Első alkalommal öt szállal mutattuk meg a technikát, amit azóta is „ötfonás” néven emlegetnek a gyerekek, és így persze mindig öt szálat kell vágnunk hozzá. Elvben viszont lehet ennél több vagy akár kevesebb is, ez csak a kész karkötő szélességén változtat. Két, három színből is nagyon szép, de ők a legtöbbször öt különbözőt választanak hozzá. Fonalvastagságtól is függ, de egy karkötőhöz nem kellenek nagyon hosszú szálak, 40-50 cm elég lehet. Jó, ha a fonalakat nem a teljesen a végüknél csomózzuk össze, hanem hagyunk egy kis lelógó részt. Ha ebből az 5-10 cm-es szakaszból a végén egyszerű hármas fonatot készítünk, könnyen össze lehet majd vele kötni a karkötő két végét.

A legegyszerűbb csíkos mintát úgy alakítjuk ki, hogy a bal szélső szállal 2-2 csomót kötünk az összes mellette lévő szálra , így egy sor elkészülte után a jobb szélre kerül ez a fonal. A csomózás pontos technikájáról rengeteg kép, video, leírás és több könyv is elérhető, ahonnan az alapok könnyedén elleshetőek.

csomó1

csomó2

Makramé

Bár úgy tűnik, a régi kedvenceket sosem unják meg a karkötőgyártók, időről időre mutatunk azért új technikákat is. Ezen a nyáron egy makramé-szerű alapcsomót tanítottunk meg, amivel rögtön kétféle mintát is el lehet készíteni. Az ötletet itt és itt találtuk – a képeken jól látszanak a lépések, mi is onnan lestük el.

Annyi a trükk, hogy két hosszabb szálat vágunk a minta megalkotásához, de ezen kívül szükség lesz még legalább egy (vagy fonalvastagságtól függően akár kettő vagy három) vezetőszálra is. A vezetőszál(ak)at kifeszítjük, a két másik szálat pedig ennek a két oldalára igazítjuk. A két hosszú szállal felváltva hurkolunk egyet-egyet a vezetőszál(ak)ra (csak arra, a másik főszálra nem kell). Ha ezt a ritmust követjük türelmesen, a kép jobb oldalán látható minta fog kialakulni egy idő után. Ha pedig kettőt-kettőt hurkolunk a fő szálakkal, akkor a bal oldali mintázatot kapjuk.

20140823_190638Nagyon látványos az eredmény – különösen ahhoz képest, hogy milyen egyszerű a technika – érdemes kipróbálni…

Kumihimo technika

Ez a karkötő tán nem lett olyan népszerű, mint elődei, de így is már visszaköszönt néhányszor a táborok során. Először is a fonáshoz szükséges eszközt kell megcsinálnunk. Ez úgy néz ki, hogy kartonból kivágunk egy kb. nyolc centis átmérőjű kört. Erre a célra jó lehet a naptárak hátulja vagy feleslegessé vált doboz is. A kört nyolc részre osztjuk és nyolc bevágást készítünk a kör szélén, valamint középen egy nagyobb lukat.

IMG_1577

Ha az eszközzel kész vagyunk, kezdődhet maga fonás. Hét szál fonalra lesz szükségünk, ami lehet ugyanaz a szín, de akár hét különböző is. A fonalakat áthúzzuk a kör középen található lukon és akkora csomót kötünk a végére, hogy ne csússzon át a lukon. A fonalakat egy-egy bevágásba illesszük (ezért érdemes a bevágásokat kicsit megnagyítani, hogy ne akadjon annyira a fonal), egynek azonban szabadon kell maradni. Itt egy kis vizuális segítséggel lehet elsajátítani.

IMG_1582

Hozzászólások

hozzászólás