Karkötős

Papsapka, sapkatolvaj, kulcsos játék, illetve sok más néven ismerős lehet a nálunk csak karkötősként emlegetett izgalmas, szabadtéri csapatjáték. Végtelenül sokszor játszottuk, hol több, hol kevesebb gyerekkel. 6-7 fővel már működik, de ennél jóval többen is részt vehetnek benne, sőt az sem baj, ha menet közben beáll vagy kiszáll valaki – lényeg, hogy a párja vele tartson. Két csapatra lesz tehát szükség, és mindkettőben ugyanannyi játékosra.

A csapatoknak egymással szemben kell felsorakozniuk, néhány méternyi távolságban, majd mindenki kap egy számot, mindkét térfélen egytől kezdődően. Az egyik oldalon innen, a másikon onnan kezdjük a számolást, így az egyik csapat első számot kapott játékosa a másik utolsó emberével áll szemben, ez azért jó, mert mindegy egyes pár között pontosan félúton ott lesz az áhított cél. Ehhez tehát a pálya közepén kell a földre tennünk egy kicsi, de jól látható, könnyen felkapható tárgyat – ez először a névadó karkötő volt nálunk, de lehet kulcscsomó, műanyag kislabda, hajgumi stb.

Szükség van még egy játékvezetőre, aki a pálya szélén, oldalt foglal helyet. Az ő feladata, hogy hangosan bemondjon egy-egy számot (egytől addig, ahány páros éppen részt vesz a játékban), ez jelöli ki azt a két játékost, akinek be kell futnia középre a karkötőért. A páros mindkét tagjának célja a karkötő megszerzése, de a pontért vissza is kell futni vele a csapathoz a saját helyre. Ha már a másik játékos kezében van a karkötő, de meg tudjuk érinteni, mielőtt visszaérne, a pontot a mi csapatunk kapja. Amint eldőlt, hogy ki nyerte az aktuális kört, gyorsan vissza is rendeződnek a helyükre, visszateszik középre a karkötőt, és jöhet a következő szám.

Jó reflexekkel, türelemmel és megfelelő koncentrációval lehet célt érni, és ezeket fejleszti is a játék.

042

Rengeteget játszottuk, mire kialakult egy viszonylag nyugodt, kezelhető, és tényleg élvezetes játékmenet. Nehéz dolgunk volt kezdetben, mert sok gyereket vonzott, így összekerültek olyanok, akik korábban soha nem játszottak együtt, egészen kicsik egy csapatban a nagyokkal, és akármilyen szempontok alapján válogattunk párokat, mindig káosz lett a vége. Ezen is segít, ha előre megegyezünk, hogy 10, 15 pontig vagy tovább tartson-e egy kör.

Szerencsére sikerült odáig eljutnunk, hogy már együtt örül a kicsik sikerének a saját csapat és az ellenfelek is, sőt a játékvezetést is rá lehet bízni szinte bármelyik gyerekre, mert nem kivételeznek egyik számmal sem, sem azzal, hogy valamelyik párost a többieknél jóval gyakrabban hívják játékba, sem azzal, hogy kihagyják egyiket-másikat.

029

Share This!

Hozzászólások

hozzászólás