Fünf Gurken

Itt az ubi? Esetleg: ubizzunk! Nem meglepő módon a gyerekek leegyszerűsítették a Fünf Gurken nevét, ami mutatja is, hogy megkedvelték. A Kecskefogóhoz hasonlóan ezt a kártyajátékot is azért vittük, hogy továbblépjünk az Infernoból. Itt is egyetlen pici csavar van a szabályban, de éppen ez teszi izgalmassá a játékot: amennyiben nem akarjuk vagy nem tudjuk elütni a lent lévő lapokat, akkor a legkisebb kártyánkat kell betenni: tehát nem tehetek be egy hetest, ha van kettesem is. Ez azért fontos, mert minden körben az kap ubit (az ötödiknél kiesel), aki az utolsó ütést viszi. Odáig csak fogyasztjuk a lapunkat, helyezkedünk, próbálunk alacsony értékű kártyát hagyni a végére. Aki az utolsó ütést viszi, annyi ubit kap, amennyi a lapra rá van rajzolva.

ubi

Rutinos társasozók máris érezhetik a veszélyt. Bizony, eleinte sok gond lesz azzal, hogy a gyerekek nem a legkisebb lapjukat teszik be, de ez ugye gyorsan kiderül, ami gyorsan tönkreteszi a játékot, ez pedig hat rájuk, hiszen éppen azért vannak ott, hogy játsszanak. Ezt a játékot is jó szívvel ajánljuk, hiszen egyszerű, mégis vannak mélységei, megértik a kicsik is, de a nagyok azért jobbak benne, szóval elég sok mindenre lehet használni.

ubi2

Hozzászólások

hozzászólás