Az emberi test projektünk egyik napján a légzéssel foglalkoztunk. A légzés és tüdő működés bemutatására találtuk ezt az eszközt, amit el is készítettünk több példányban.
Eszközök:
- műanyag palack
- két darab lufi
- szívószál
- befőttes gumi
- gyurma
Első lépésként egy műanyag palack alját vágjuk le. Az egyik lufink végére kössünk csomót, majd vágjuk le ennek a másik végét. Ezt a lufit kell a palackunk aljára ráhúzni. A másik lufinkat egy befőttes gumi segítségével rögzítsük a szívószálon, vigyázva, hogy a szívószál ne nyomódjon össze. A szívószálat a lufis végével dugjuk be a palack még üresen álló végébe és gyurmával fedjük be a palack szája és a szívószál közti rést.
Ha a palack alján lévő lufit (rekeszizom) meghúzzuk, akkor a térfogat megnő a palackban, a lufiba (tüdő) be tud áramlani a levegő a szívószálon (légcső) keresztül. Amikor elengedjük a lufit, sőt kicsit benyomjuk a palackba, csökken a térfogat és kinyomja a belső lufiból (tüdő) az összes levegőt. Ugyanez történik a szervezetünkben is. Levegővételkor a rekeszizom összehúzódik, kupolaformája kisimul, ez által több hely keletkezik a mellkasban a tüdőnek. Kilégzéskor a rekeszizom elernyed, visszanyeri kupolaformáját, a mellüreg térfogata csökken, és a levegő kiáramlik a tüdőből.