Emberi test

Az utolsó nyári táborban az emberi test került a középpontba. Szerettük volna kicsit megismerni a gyerekek tudását a témában, beszélgetni, bemutatni, szemléltetni az emberi test működését, a bennünk lezajló folyamatokat. Idő híján néhány működést emeltünk csak ki, és próbáltuk minél több eszköz segítségével bemutatni azt. A foglalkozások alatt a gyerekek maguk dokumentálták a számukra legfontosabb vagy legérdekesebb információkat egy kis füzetbe, melyet a tábor végén haza is vihettek.

Első alkalom – Bevezetés

Csomagolópapírra egy emberalakot rajzoltunk, majd közösen felragasztottuk a legfontosabb szerveinket, megbeszéltük röviden, hogy miért fontosak, milyen feladatot látnak el, valamint saját magunkon is igyekeztünk elhelyezni őket.

IMG_20150814_112854

Második alkalom – A szív és a tüdő

A keringéssel kapcsolatban beszélgettünk a szív működésről, megkerestük a szívünk helyét, kitapogattuk a pulzusunkat, valamint azt is megvizsgáltuk közelebbről, hogy miből is áll a vérünk, aminek kapcsán tudtunk arról is beszélgetni, hogy vérünk alkotói milyen feladatokat látnak el a szervezetünkben.

vér

Ezen a  napon a tüdő szerepét és működését is tárgyaltuk, ennek a modellnek a segítségével. Megvizsgáltuk óriás papíremberünkön a levegő útját, illetve magunkon is megfigyeltük, hogy hol veszünk levegőt és mi történik ilyenkor a testünkön.

tüdő

Harmadik alkalom – Az agy

Az agyműködést, az agyban terjedő információk terjedésének gyorsaságát az Egyszer volt az élet… című mese segítségével dolgoztuk föl. Összehasonlításként egy játékot játszottunk: megfogtuk egymás kezét és egy szorítást küldtünk körbe időre mérve, hogy megnézzük milyen gyorsan terjed köztünk az információ. Ezzel akartuk megmutatni azt, hogy szinte lehetetlen megmutatni, hogy milyen gyorsan is dolgozik az agyunk. Ezután különböző működéseket csoportosítottunk aszerint, hogy akaratunktól függetlenül is funkcionálnak vagy akaratunkkal befolyásolni tudjuk.

IMG_20150814_113703

Negyedik alkalom – Az emésztés

Az emésztéshez és a táplálék útjának tüzetesebb megvizsgálásához újra papíremberünket hívtuk segítségül. Kisebb kuncogásokkal kísérve először átbeszéltük a gyerekekkel a táplálék útját a plakáton, majd tartottunk egy rövid kvízt az elhangzottakból. Ezután a gyerekek egy-egy fonalat kifeszítve megnézhették, hogy körülbelül hány méter hosszú a bélrendszerünk, és kipróbálták magukhoz mérve, hogy ez hogy férhet el egy-egy emberben. De próbáltuk láthatóvá tenni a nem láthatót: némi kenyér és víz, valamint egy zacskó segítségével testen kívül is megnéztük hogyan emésztünk. A kenyeret összetépkedve (jobban mondva, összerágva) beleraktuk a zacskóba, és vizet öntöttünk rá, ami a nyálat helyettesítette. A gyomorban lévő emésztési folyamatot a zacskóban található anyagok összemorzsolásával imitáltuk, majd a masszából kiöntöttük a vizet, ami fehér lett a kenyér apró darabkáitól. Ezt a tápanyagok felszívódásának szakaszaként értelmeztük. A maradék kenyér, amit a szervezet már nem tud hasznosítani, pedig végtermékként a zacskóban maradt. A kísérlet után megint mindenki lerajzolhatta, hogy mik azok a fontosabb információk, amik a foglalkozás során felkeltették az érdeklődésüket. A legnagyobb örömünkre senki sem hagyta üresen a reflexiós lapot. 

emésztés

Záróalkalom

Az utolsó alkalmat nem terveztük túl. Kicsit átbeszéltük, hogy miket láttunk a héten, miről beszélgettünk, majd a gyerekek kiválaszthatták, hogy melyik szervről szeretnének kicsit többet tudni, és egy arról készült epizódot megnéztünk az Egyszer volt az élet… című meséből.

Share This!

Hozzászólások

hozzászólás