Oldás ecetben

Eszközök:

  • pohár
  • ecet
  • oldandó anyagok: cukor, tojás, kagyló, kavics

Miniprojektünk során napokon keresztül azt követtük figyelemmel, hogy egy hétköznapi oldószer milyen hatást gyakorol különféle anyagokra. Megfigyeléseinket fotókon és jegyzőkönyvben is dokumentáltuk.

1.nap

  1. Megismerkedtünk az ecettel: külső tulajdonságaival, hétköznapi használatával.
  2. Minden gyerek kiválasztott egy tárgyat (kavics, kagyló, cukor stb.), meghatározott szempontok alapján megfigyelte tulajdonságait, majd rögzítette az alábbi feladatlapon. 
  3. A kiválasztott anyagokat minden gyerek a saját pohárba rakta.
  4. Beszélgetés: milyen változásokat látunk? Mi fog szerintetetek történni a következő napig?

A következő napokban

  1. A gyerekek megvizsgálták saját poharuk tartalmát és megfigyelésüket rögzítették a már elkezdett feladatlapokon.
  2. Eredmények:
    • A tojásnál azt figyeltük meg, hogy másnapra a meszes héj eltűnt, helyette csak egy vékony hártya vette körül a tojásfehérjét és sárgáját.
    • A kagylóhéjak a napok alatt szinte teljesen eltűntek.
    • A cukor nagyon rövid idő alatt, már aznap “eltűnt” a poharunkból.
    • Az utcán talált kaviccsal látszólag nem történt változás.
  3. Ezt követően beszélgettünk a változásokról, a változások magyarázatáról, valamint arról, hogy egyes esetekben vajon miért nem tapasztaltunk látható változást.

Magyarázat:

A tojás meszes héját oldja az ecet. A két anyag találkozása során a mészből kalcium és szén-dioxid képződik, amint azt a megjelenő buborékok is mutatják.

A kagylónak szintén meszes váza van, így ugyanaz a helyzet áll fenn, mint a tojásnál.

Ahogy a meszet, úgy a cukrot is jól oldja az ecet.

Az utcán talált kavicsunk valószínűleg nem vagy kis mértékben tartalmazott olyan anyagot, amit az ecet oldott volna, emiatt nem vehettünk észre rajta szemmel látható változást.

IMG_20150404_104015

Share This!

Hozzászólások

hozzászólás