Amennyiben a házasság felbomlik, szükségessé válhat a vagyonmegosztás. Ez azonban nincs határidőhöz kötve, a volt házastársak, élettársak saját döntése, hogy mikor osztják meg a volt vagyont.
A házassági vagyonközösségbe a Ptk. szabályai szerint beletartozik mindaz, amit a felek a házasság alatt akár együtt, akár külön-külön szereztek, és alap esetben ez őket egyenlő arányban illeti meg.
Természetesen beletartoznak a vagyontárgyak terhei is, illetve közösen kell viselniük bármely fél kötelezettségét, tartozását is. Azaz a felvett hitel – akár külön, akár együtt vették fel – közös adósság lesz.
Vagyonközösség
Tehát a teljes életközösség alatt – egészen a kezdettől annak végéig – fenn áll a vagyonközösség. Ez alól kivételt képez, ha a házasságkötés előtt vagy alatt házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, és abban ettől eltérően állapodtak meg.
Akkor nem csak vagyonközösségről, de különvagyonról is beszélhetünk. A vagyonmegosztás nem a Ptk. általános szabályainak megfelelően alakul, hanem a megkötött szerződésben foglaltak szerint.
A jog lehetőséget biztosít arra is, hogy ne csak házaspárok, hanem akik élettársi kapcsolatban élnek, szintén rendelkezhessenek az együttélés alatt szerzett vagyonról, erre szolgál az úgy nevezett élettársi vagyonjogi szerződés.
Az élettársi vagyonjogi szerződés ugyanúgy, mint a házassági vagyonjogi szerződés is csak akkor érvényes, ha a magánokiratot vagy a közokiratot, amibe foglalták, ügyvéd ellenjegyezte.
Vagyonközösség megszűnése
Amennyiben a vagyonközösség megszűnik, akkor bármelyik fél kérheti a vagyonmegosztást. A vagyonmegosztás vagyonmegosztási szerződéssel szüntethető meg abban az esetben, ha a felek megegyeznek. Megegyezés hiányában a bíróság dönt vagyonjogi perben.
Természetesen a vagyonmegosztási szerződés érvényességének feltétele, hogy ha közokiratba foglalták, illetve, ha a magánokiratot az ügyvéd ellenjegyezte.
Ez alól csak az kivétel, ha a házastársak vagy élettársak már megosztották egymás közt az ingóságokat, és ezt utólag foglalják írásba.
Az élettársi vagyonjogi szerződés és a vagyonmegosztás esetében is a szerződés megkötésekor az elsődleges szempont az az, hogy lehetőség szerint azok tükrözzék a felek kölcsönös és egybehangzó akaratát.