A Just Stop Oil (JSO) aktivistái ismét előkészülnek a demonstrációra, és az eredeti, jól ismert narancssárga mellényüket is előveszik, hogy felkészüljenek a szombati rendezvényre London belvárosában. Az elmúlt három év során sokat tettek azért, hogy felhívják a figyelmet a klímaváltozásra: leveseket dobtak a híres festményekre, kukoricakeményítő festékkel festettek, és számos utat blokkoltak. E tevékenységeik révén a csoport a brit társadalom egyik legrosszabbul megítélt aktivista szervezetévé vált. A csoport vezetői azonban azt állítják, hogy a szombati gyűlés más lesz, mint az eddigiek, hiszen ez lesz az utolsó demonstrációjuk. A JSO tagjai bejelentették, hogy „felakasztják a figyelemfelkeltő mellényt”, és véget vetnek a polgári engedetlenségi akcióiknak, mivel úgy érzik, hogy elérték céljaikat: a kormány már elfogadta, hogy nem ad ki új olaj- és gázbányászati engedélyeket.
Bár a JSO hivatalosan úgy véli, hogy győzelmet arattak, a csoport tagjai magánbeszélgetéseikben elismerik, hogy a rendőrség által bevezetett szigorúbb intézkedések megnehezítik a működésüket. Sarah Lunnon, a JSO egyik alapítója, a szombati gyűlést „örömteli ünneplésnek” nevezte, kiemelve, hogy a csoport tagjai közötti bizalom és közösség rendkívüli jelentőséggel bír. Az eseményre várhatóan több száz aktivista érkezik, de sokan, akik korábban szenvedtek a JSO akcióitól, örömmel fogadják a csoport távozását. Az autósok, a művészetek iránt érdeklődők, valamint a sport- és színházlátogatók, akiknek rendezvényeit megzavarták, mind hálásak lehetnek a JSO eltűnéséért. A rendőrség szempontjából is megkönnyebbülés, hogy az eddigi demonstrációk kezelése több ezer órányi rendőri munkát emésztett fel, és milliárdokat emésztett fel az államkasszából.
A JSO megszűnése azonban komoly kérdéseket vet fel a jövőbeli klímaaktivizmus formáival kapcsolatban. Vajon tényleg vége van a zavaró klímaaktivizmusnak a britek körében, vagy a csoportok a föld alatt folytatják a harcot, újabb, még zűrzavarosabb akciókat indítva? A JSO tevékenysége a nyilvánosság számára is elérhető volt, de a sokak által megélt kellemetlenségek miatt a közvélemény egy része ellenségesen viszonyult a csoporthoz. A JSO stratégiája apró, elkötelezett csoportok által végrehajtott célzott akciókra épült, amelyek maximális zűrzavart vagy felháborodást okoztak. Az akcióknak azonban szigorú belső szabályai voltak: mindenképpen erőszakmentesnek kellett lenniük, és a résztvevőknek vállalniuk kellett a felelősséget, azaz várniuk kellett a letartóztatásra.
Az utóbbi években a brit kormány szigorúbb intézkedéseket vezetett be, amelyek lehetővé tették a rendőrség számára, hogy még a potenciálisan zavaró akciók előkészítése esetén is börtönbüntetést szabjanak ki. A közrend védelméről szóló törvények értelmében a közszolgáltatások bármilyen zavarása súlyos bűncselekménynek minősülhetett. A jogalkotók, a közvélemény nyomásának hatására, úgy döntöttek, hogy további hatásköröket adnak a rendőrségnek a demonstrációk kezelésére, ami megnehezítette az aktivisták dolgát.
Az utóbbi időszakban a JSO-hoz hasonló csoportok, mint például a Shut the System (STS), radikálisabb módszerekhez folyamodtak, amelyek közé tartoznak az irodaépületek vandalizálása és a közlekedési infrastruktúrák megszakítása. A csoport tagjai úgy vélik, hogy a hagyományos, felelős aktivizmus már nem működik, és a jogi változások miatt a jövőbeli akciókat titokban kell végrehajtaniuk. Az STS képviselője azt nyilatkozta, hogy az aktivisták kényszerhelyzetbe kerültek, hiszen a börtönbüntetések elkerülése érdekében kénytelenek elkerülni a nyilvános letartóztatásokat.
A JSO tevékenységei során sokan érezték úgy, hogy a csoport akciói inkább ártottak a klímavédelem ügyének, mintsem segítettek volna rajta. A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a JSO-t a lakosság csupán 17%-a támogatta. Közben a klímakutatók és aktivisták között egyre inkább megfogalmazódik a kérdés: hogyan lehetne a jövőben elkerülni a JSO-hoz hasonló, elutasított akciókat? A klímaváltozás sürgető problémájának kezelése érdekében szükség van arra, hogy a közvélemény és a politikai döntéshozók figyelmét egyaránt felkeltse a klímavédelem, de ehhez új módszerekre van szükség, amelyek elkerülik a társadalmi feszültséget és a megosztottságot.
