A Cardiff repülőtér közelében feltárt középkori temető egyre több rejtélyt tartogat az archeológusok számára, hiszen a körülötte lévő titkok száma folyamatosan nő. A helyszín felfedezését tavaly jelentették be, és azóta több tucatnyi csontváz került elő, amelyek szokatlan pozíciókban helyezkednek el, váratlan tárgyakkal együtt. A legújabb kutatások szerint a temetőben eltemetett személyek túlnyomó többsége nő, és bár csontjaik kopást mutatnak, ami arra utal, hogy nehéz fizikai munkát végeztek, emellett meglepő jelei vannak a gazdagságnak és a luxusnak is.
Az egyik legérdekesebb felfedezés az volt, hogy egy nőt a temető egyik árokba dobtak, ami éles ellentétben áll a többi, gondosan eltemetett ember sorsával. Andy Seaman, a Cardiffi Egyetem kutatója, aki a projektet vezeti, elmondta: „Minden alkalommal, amikor úgy gondoljuk, hogy megértettünk valamit, újabb felfedezések bukkannak fel, és a kép egyre izgalmasabbá válik.” A Fonmon kastély területén található, nem különösebben figyelemfelkeltő mezőn található temető felét már kiásták, és eddig 39 felnőtt csontvázát találták meg, amelyek a vastag mészkő alapkőzetbe vájt sírokban fekszenek. A teljes elemzés még folyamatban van, de a kutatók úgy vélik, hogy a csontvázak közül csupán egy férfi, míg a többi nő.
Dr. Seaman hozzátette: „Még nem vagyok biztos abban, hogy ez mit jelent. Lehet, hogy valami különleges van ennek a közösségnek a hátterében, vagy lehet, hogy ez csak egy temető egy szélesebb tájban, esetleg több férfi található a temető másik részén.” Két gyermek csontvázát is megtalálták, ami meglepően alacsony szám, figyelembe véve a korabeli magas csecsemőhalandóságot. Az ő temetkezésük is rejt néhány érdekes jellemzőt. Dr. Marion Shiner, a Cardiffi Egyetem archeológusa elmagyarázta: „A sír visszatöltéséhez használt föld kissé más, mint a felnőttek sírjaiban található. Sötétebb és organikusabbnak tűnik, tehát valószínűleg eltelt egy kis idő a felnőttek eltemetése és a két gyermek eltemetése között – ez is egy újabb rejtély.”
A helyszínen talált tárgyak szintén hozzájárulnak a kérdésekhez, hogy kik lehettek ezek az emberek. A sírokból előkerült kerámiatöredékek és finom, gravírozott üvegek azt mutatják, hogy az emberek valószínűleg ünnepségeken vettek részt, amikor meglátogatták a halottaikat. Dr. Seaman szerint az üveg ritka, és ahol megtalálható, ott jelentős státuszú helyszínekről van szó. „Valószínűleg a Levant területén – Egyiptom környékén – készítették, majd Dél-Franciaországban alakították edényekké, és valószínűleg itt borral együtt érkezett.”
A tárgyak jelenléte arra utal, hogy ez nem egy átlagos közösség volt. Minden itt eltemetett személyt gondosan temettek el, egyesek fekve, mások guggoló pozícióban, mindannyian keletről nyugatra néztek. A csapat még nem tudja, hogy miért kezelték olyan eltérően azt a nőt, akit az árokba dobtak, de úgy vélik, hogy talán kitaszított vagy bűnöző lehetett. Csontjait a Cardiffi Egyetem laboratóriumába vitték, hogy többet megtudhassanak róla. Dr. Katie Faillace, osteológus úgy véli, hogy a nő a harmincas évei végén vagy a negyvenes évei elején járhatott. Csontvázán gyógyult törés látható a karján, míg a foga fertőzött volt és tályogot képzett, ami fájdalmas lehetett.
A csontvázak közül tíz most részletesebb elemzésen esik át. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a temetőben eltemetettek nem mind azonnal a környékről származnak; Wales különböző részeiből és esetleg Dél-Anglia délnyugati részéről is érkeztek. További DNS-elemzés is várható, hogy kiderüljön, van-e köztük bármilyen rokonság. A kutatócsoport különösen érdeklődik a csontvázak foga iránt, mivel a fogak növekedése alapján egyedülálló nyilvántartást ad arról, hogy az egyén mit evett a hozzátáplálás idejétől kezdve egészen a haláláig. Dr. Faillace megjegyezte: „Nagyon egységes étrendet követtek, sok szénhidráttal, de kevés hússal.” Érdekes módon a halak teljesen hiányoznak a diétájukból. „Amint a rómaiak elhagyják az országot, a halak jeleinek hiányát látjuk az étrendben. Ez egy újabb nagy rejtély.”
A feltárás ezen a nyáron folytatódik, és az archeológusok elkezdik feltárni a temető másik felét is. Andy Seaman reméli, hogy sikerül válaszolni a helyszín által felvetett kérdésekre. „Azt szeretnénk elmesélni, hogy kik voltak azok az egyének a temetőben, de a szélesebb közösségről is információt nyújtani.” A királyok és királynők életéről sokat tudunk, de sokkal kevesebbet a hétköznapi emberekről. Eddig soha nem volt lehetőségünk ilyen részletesen feltérképezni egyetlen közösséget, és az érdekes kapcsolatrendszereket. Azonban a pillanatnyilag még sok megoldatlan ellentmondás maradt.
