Göteborg, Svédország második legnagyobb városa, kiemeli környezeti elkötelezettségét azzal, hogy folytatja a pénzügyi befektetéseit a fenntarthatóság érdekében. 2022-ben Göteborg városa lett az első helyi önkormányzat a világon, amely „fenntarthatósághoz kötött kölcsönt” (SLL) vett fel. Ez a finanszírozási forma arra épül, hogy a kölcsönvevő és a bankjai között éves környezeti és társadalmi javulásokról előre megállapodnak. Göteborg négy kiemelt célterülete a megújuló energiaforrások használatának előtérbe helyezése a város hőtermelésében, az önkormányzati járműflotta elektromosra állítása, az önkormányzati tulajdonú épületek, például kórházak és iskolák energiafelhasználásának csökkentése, valamint a város legszegényebb környékeinek javítása.
Ha a város sikeresen eléri az éves javulási szintet ezekben a területekben, akkor az SLL éves díjára 0,1%-os kedvezményt kap, ami körülbelül 100,000 svéd koronának (10,500 dollár, 8,000 font) felel meg. Ha viszont bármelyik cél elmarad egy bizonyos mértékben, akkor a városnak meg kell fizetnie egy büntetést, amely szintén ugyanekkora összeg. 2022-ben és 2023-ban Göteborg elkerülte a pénzügyi büntetést, azonban a legfrissebb 2024-es adatok azt mutatják, hogy a megújuló energiaforrásokra való áttérés célját nem sikerült teljesíteni, így a város 150,000 koronás bírságra számíthat. Ezt azonban ellensúlyozza a kedvezmények, amelyeket az energiafelhasználás és a társadalmi javulás terén elért eredményekért kap.
Fredrik Block, a Göteborg városának portfóliókezelője elmondta, hogy az önkormányzat szándékosan „ambiciózus” célokat tűzött ki. „Magasra kell célozni, hogy az egész szervezet az adott cél felé törekedjen. Nem haladunk olyan gyorsan, mint vártuk, de lépésről lépésre haladunk. A célunk az, hogy 2030-ra közel karbonsemlegessé váljunk.” Block hangsúlyozta, hogy nem csupán a pénz miatt teszik ezt, hanem azért, hogy bemutassák a város fontos munkáját, és hogy minden évben előrelépnek. „Azt akarjuk megmutatni a világnak, hogy ezek a problémák, és ezek a jó dolgok.”
A város legszegényebb területeinek javulását, valamint azt, hogy az önkormányzat elérte-e a céljait, éves lakossági felmérések alapján mérik. A lakosokat arról kérdezik, hogy mit gondolnak a környék biztonságáról és tisztaságáról. Kulcsfontosságú kezdeményezések közé tartozik a lakások biztonságának növelése, a megfigyelőkamerák számának növelése és a rendőri jelenlét fokozása, mint bűnmegelőzési intézkedés a város olyan területein, mint Hjallbo és Biskopsgården, ahol magas a bűnözési arány és a munkanélküliség, valamint jelentős bevándorlói közösségek élnek.
A Framtiden közszolgáltató, amely végső soron Göteborg városának tulajdonában áll, komolyan veszi a fejlesztési munkát. „Ezekben a sebezhető területekben a lakások többségét mi birtokoljuk” – mondta Lars Bankvall, a kutatásért és fejlesztésért felelős vezető. „Többnyire mi vagyunk az egyetlen hivatalos szerv ezekben a területekben. Senki más nincs ott, csak mi.” Bankvall úgy véli, hogy a városnak jelentős pénzügyi erőforrásai vannak, és részt vesznek mindenben, ami az adott közösség javát szolgálja.
Faduma Awil, egy szociális munkás, aki jelenleg karrier-tanácsadást nyújt egy foglalkoztatási központban Göteborgban, aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a megnövekedett kamerák és rendőri jelenlét rossz üzenetet közvetíthet a fiatalok számára a hátrányos helyzetű területeken, és fokozhatja a faji profilalkotást is. „Mit fognak gondolni a gyermekeink, amikor mindenütt kamerákat látnak Hjallbóban, de egy svéd negyedben egyet sem? Hogyan érzik majd magukat, amikor folyamatosan figyelik őket a rendőrök?” – kérdezte Awil. „Mit fogsz nekik mondani? Azt mutatják, hogy van különbség közöttük és az őslakos svéd között.”
Awil szkeptikus a lakossági felmérések hatékonyságát és pontosságát illetően is, és úgy érzi, hogy a város aránytalanul sok energiát fektet a környezeti célokba, miközben elhanyagolja a hátrányos helyzetű területek fejlődését. „Azok az emberek, akik ezekben a területekben élnek, nem érdeklik a környezetvédelmi kérdések. Iskolába kell járniuk. Dolgozniuk kell. Enniük kell” – tette hozzá Awil.
Az SLL tárgyalása szigorú és összetett folyamat, amely Göteborg városának egy évébe telt, és hat jelentős északi bank is részt vett benne. Az SLL-k globális kiadása 2023-ban 56%-kal csökkent, ami a pénzügyi hírszolgáltató Bloomberg adataiból derül ki. Mats Olausson, a svéd SEB bank fenntarthatósági tanácsadója elmondta, hogy a bank elutasított potenciális SLL-kölcsönzőket, mivel a javasolt céljaik nem voltak elég ambiciózusak. Azonban figyelmeztetett, hogy az SLL-k kihívást jelentenek azok számára, akik sikeresen megszerzik őket. „Szomorú, ha egy cég sok erőforrást fektet egy SLL megtervezésébe, és végül csak negatív hírverést kap” – mondta. „Kockázatot jelent, hogy az ember a sárba húzódik, ha nem végez elég jó munkát.”
A dán Emagine menedzsment tanácsadó cég, amely boldog az SLL-jével, 2021-ben 10 millió fontot vett fel, amely lehetővé tette számára, hogy hat másik céget vásároljon meg világszerte. A kötelező céljaik között szerepel a női vezetők arányának 16%-kal történő növelése és a munkavállalói fluktuáció 6%-kal történő csökkentése a hét éves időszak alatt. Ezt vezetői és mentorálási programok révén valósítják meg. Lars Bloch, a cég pénzügyi igazgatója elmondta, hogy a célok teljesítése révén csökkentett kamatlábakat élveznek. „Ha nem teljesítjük a célokat, akkor kamatbüntetést kellene fizetnünk. El kell fogadnunk azt is, hogy a fenntarthatósági célok el nem érésével árthatunk a cég hírnevének, mivel nyilvános kötelezettséget vállaltunk” – tette hozzá Bloch.
Göteborgban a város jelenlegi környezeti és társadalmi céljai 2030-ig terjednek. Block hangsúlyozta, hogy a részletes éves SLL-jelentések megmutatják a potenciális jövőbeli befektetőknek, hogy milyen különbséget jelentene, ha befektetnének a városba. „A bankok szívesen adnak pénzt
