A Just Stop Oil (JSO) aktivistái újra előveszik transzparenseiket, felöltik híres fluoros narancssárga mellényüket, és feltöltik hangosítós készülékeiket – ez a rutinszerű felkészülés már nem egyszer megtörtént velük az elmúlt három év során. Az aktivisták különféle akciókkal, mint például levesek öntése, kukoricakeményítő festék permetezése és utak blokkolása, elérték, hogy a brit társadalom egyik legmegvetettebb aktivista csoportjává váljanak. A tervek szerint szombaton több száz aktivista gyűlik össze London központjában, de ez az esemény sokkal eltérőbb lesz az eddigi megmozdulásoktól. Az első és legfontosabb, hogy az összejövetel létezése nem titok, és valószínűleg nem lesznek olyan tömeges zűrzavarok, mint korábban. Valójában ez lesz az utolsó demonstrációjuk.
A JSO hivatalos álláspontja szerint megnyerték a harcukat, mivel követelésük, miszerint ne legyenek új olaj- és gázlicencek, most már állami politika. Ugyanakkor a csoport tagjai magánbeszélgetések során elismerik, hogy a zavargásokat megelőző szigorú új rendőri hatáskörök gyakorlatilag lehetetlenné tették számukra, hogy működjenek. Sarah Lunnon, a JSO társalapítója azt mondja, hogy a szombati rendezvény „örömteli ünneplés” lesz. „Hihetetlen dolgokat értünk el együtt, megbíztunk egymásban” – tette hozzá.
A JSO nem az egyetlen csoport, amely ünnepel. Sok autós, akit megbénítottak a demonstrációk, vagy a művészetek iránt érdeklődők, akiket felháborítottak a híres festmények elleni támadások, örömmel fogadják a csoport távozását. A rendőrség is hasonló érzéseket táplál; a JSO demonstrációinak felügyelete több ezer órányi rendőri munkát és milliókat emésztett fel. 2023-ban a Met Police azt állította, hogy a csoport tiltakozásai közel 20 millió fontjába kerültek az adófizetőknek.
A JSO végét azonban komoly kérdések is felvetnek, például, hogy ez valóban a zavaró klímaaktivizmus végének számít-e az Egyesült Királyságban, vagy hogy a föld alá kényszerített aktivisták új, még zavaróbb és kaotikusabb akciókat indíthatnak-e. Az is fontos kérdés, hogy hogyan kerülheti el a klímavédelem a JSO esetében tapasztalt közellenséggé válást. A JSO modellje kis csoportokból állt, akik célzott akciókat hajtottak végre, maximális zűrzavart vagy közfelháborodást okozva, de szigorú belső szabályokkal működtek. Az akcióiknak erőszakmenteseknek kellett lenniük, és a résztvevőket felelősségre kellett vonni; várniuk kellett, hogy letartóztassák őket.
A rendőrség, a közvélemény haragjától és a negatív médiaképétől fűtve, több jogkör megadását kérte a „zöld őrültek”, ahogy a Sun napilap nevezte őket, és más demonstrálók megfékezésére. A legnagyobb változást a 2022-es Rendőrségi, Bűnügyi, Bírósági Törvény hozta, amely „szándékosan vagy gondatlanságból közszolgáltatási zűrzavart okozni” bűncselekménnyé nyilvánította. A jogszabályok által definiált tettek, mint a „komoly kellemetlenség” vagy „komoly sérelem” okozása, most potenciálisan súlyos bűncselekmények lettek. A következő évben a Közrendvédelmi Törvény kibővítette a rendőrség hatáskörét a demonstrációk kezelésére, új bűncselekményeket hozott létre, mint például az „objektumokhoz való zárás” és a „fő infrastruktúrákba való beavatkozás”.
Mindezek mellett a bíróságok, a magasabb bíróságok támogatásával, megakadályozták a demonstrálók jogát, hogy „jogos indoklással” érveljenek akcióik során. Az Apellációs Bíróság elfogadta, hogy a vádlottak „meggyőződései és motivációi” túlságosan távoliak ahhoz, hogy jogos indoklásnak számítsanak egy ingatlan megrongálásáért. Ez azt jelenti, hogy a jövőben már nem érvelhetnek a zsűrik előtt azzal, hogy az éghajlatváltozás által jelentett nagyobb fenyegetés miatt indokolt volt a cselekedetük.
A JSO aktivistái között sokan úgy vélik, hogy elérkezett az idő, hogy feladják a felelősségvállalás iránti elkötelezettségüket, és zavaró akciókat hajtsanak végre, de nem maradnak ott, hogy letartóztassák őket. Az elmúlt évben egy Shut the System (STS) nevű csoport sorozatos bűncselekményeket követett el pénzügyi és biztosító cégek irodái ellen: ablakokat törtek be, festéket fröcsköltek, zárakat ragasztottak le, januárban pedig optikai kommunikációs kábeleket támadtak meg.
Ez a helyzet rávilágít arra, hogy a klímaváltozás elleni mozgalom jövőjét komoly átgondolásra van szükség. A JSO példáján látszik, hogy a hagyományos, felelős demonstrációs formák már nem működnek, és új módszerek keresése elodázhatatlanná vált. A klímavédelem jövője attól függ, hogy hogyan tudják elérni a nyilvánosságot, és hogy képesek lesznek-e megnyerni a társadalom támogatását a békés, de hatékony akciók révén.
