A sivatagban, Arizona állam területén, Phoenix közelében egy rendkívüli építkezés zajlik, amely alapjaiban formálja meg a globális gazdaság jövőjét. A világ legfejlettebb félvezetőinek gyártására készülő üzem, amely a tajvani TSMC (Taiwan Semiconductor Manufacturing Company) tulajdonában van, a legmodernebb chipek tömegtermelésére készül. Ez az első alkalom, hogy az Egyesült Államokban ilyen fejlett technológiát alkalmaznak, a TSMC pedig milliárdokat fektet be az amerikai létesítményekbe, hogy elkerülje az importálási vámtarifákat. A TSMC világszinten a félvezetők 90%-át gyártja, és eddig a tajvani szigetén, a kínai kontinenshez képest 100 mérföldnyire található területen folytatta tevékenységét. A TSMC Arizona-i gyárának, a „Fab 21”-nek a védelme szigorú, hiszen itt található a világ egyik legfontosabb szellemi tulajdonának egy része. A chipek gyártásának folyamata rendkívül bonyolult és energiaigényes, ezért a vállalat kiemelten figyel a gyártási titkok védelmére.
A TSMC gyárának kapui mögé csak a legfontosabb partnerek, mint például az Apple és az Nvidia léphetnek be, hiszen a tervek védelme érdekében szigorú előírásokat kell betartani. Az amerikai elnök, Donald Trump is többször hivatkozott a gyárra, mondván, hogy a TSMC a legnagyobb félvezetőgyártó a világon, és hogy az Egyesült Államok fokozatosan elveszítette a chipipart, amely mostanra szinte kizárólag Tajvanra korlátozódik. Trump szerint a TSMC döntése az amerikai befektetések bővítéséről, amely 100 milliárd dollárral nőtt, az ő vámtarifákkal kapcsolatos fenyegetéseinek eredménye.
A gyár fejlesztése különösen fontos, mivel a tajvani chipek gyártásának képessége a sziget kormányának úgynevezett „Szilícium Páncélját” képezi, amely védekezésként szolgál a várható kínai invázióval szemben. A pandémia során felmerült ellátási lánc problémák azonban felvetették a kérdést, hogy vajon egyetlen országra támaszkodni a technológiai fejlődés szempontjából mennyire kockázatos. Kína ugyanakkor folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, hiszen Tajvan önállóságát veszélyezteti a kínai kormány.
A TSMC Arizona-i gyárának működése az amerikai technológiai és gazdasági stratégiának is középpontjában áll. Az Egyesült Államok célja, hogy megszerezze a technológiai és gazdasági fölényt Kínával szemben. Mind a Biden, mind a Trump-adminisztráció olyan politikákat alakított ki, amelyek célja a kínai hozzáférés korlátozása a legmodernebb félvezető technológiákhoz. A gyár látogatása során Greg Jackson, a létesítmény egyik vezetője elmondta, hogy a TSMC Arizona-i üzem valószínűleg a világ legfejlettebb és legbonyolultabb gyárai közé tartozik. A gyártási folyamat során a munkások védőruhát öltenek, mielőtt átlépnek egy olyan hídon, amely a világ legtisztább környezetét hivatott biztosítani, hogy megvédjék a mikroszkopikus tranzisztorokat, amelyek a modern élet alapját képezik.
A TSMC története 1987-re nyúlik vissza, amikor a tajvani kormány felkérte Morris Chang chip-vezetőt a cég megalapítására. A cél az volt, hogy a TSMC egy dedikált félvezetőgyártóvá váljon, amely más cégek terveit valósítja meg. Azóta a TSMC rendkívül sikeressé vált, és a technológiai fejlődést a chipeken található legkisebb jellemzők miniaturizálása hajtja. A legmodernebb chipek mérete ma már nanométerekben mérhető, ami lehetővé tette a mobiltelefonok okostelefonokká fejlődését, és most az mesterséges intelligencia tömeges bevezetését is elősegíti.
A TSMC gyártási folyamata rendkívül bonyolult, és az úgynevezett „extreme ultraviolet (UV) light” technológiát alkalmazza, amely segítségével a modern élet építőelemeit gravírozzák. A gyár működéséhez szükséges gépeket szinte teljes egészében egy holland cég, az ASML biztosítja, beleértve az Arizona-i létesítmény számára készült berendezéseket is. A gyártási folyamat során a gépek óriási mennyiségű UV fényt bocsátanak ki, amelyet különböző speciális tükrök irányítanak. A gyártás során minden egyes szilícium wafert hónapokig, rétegenként készítenek el, míg a végén megformálódik a 4 nm-es chipek gyártására alkalmas wafer.
A TSMC új amerikai létesítményének bővítése lehetőséget teremt arra, hogy a vállalat fenntartsa pozícióját a globális chipiparban, miközben az Egyesült Államok nemcsak a technológiai, hanem a geopolitikai fölényét is próbálja megőrizni. A gyár tehát nem csupán egy gazdasági projekt, hanem a világ technológiai és politikai versenyének középpontjában álló stratégiai lépés is, amely Tajvan és az Egyesült Államok közötti együttműködést erősíti a jövőbeli technológiai fejlődés érdekében.
