A legújabb űrtechnológiai kísérlet keretein belül a jövőben akár steak, püré és desszertek is készülhetnek az űrben, ha a most indított kísérlet sikeresnek bizonyul. Az Európai Űrügynökség (ESA) projektje arra összpontosít, hogy megvizsgálja a laboratóriumban előállított élelmiszerek termesztésének lehetőségét alacsony gravitációs és magasabb sugárzású környezetben, mint amilyen az űr és más bolygók. Az ESA finanszírozza a kutatást, hogy új módszereket találjanak az űrhajósok etetésének költségeinek csökkentésére, hiszen ez naponta akár 20 000 fontba is kerülhet.
A projekt résztvevői azt állítják, hogy a kísérlet az első lépés egy kicsi, pilóta jellegű élelmiszertermelő üzem kifejlesztéséhez, amely az International Space Station (ISS) fedélzetén működhet két éven belül. Dr. Aqeel Shamsul, a Bedfordban található Frontier Space vezérigazgatója és alapítója, aki a londoni Imperial College kutatóival együtt dolgozik a koncepción, azt mondja, hogy a laboratóriumban előállított élelmiszerek elengedhetetlenek, ha a NASA célja, hogy az emberiség több bolygón is éljen, valóra válik. „Az álmunk, hogy gyárakat építsünk az űrben és a Holdon” – nyilatkozta a BBC Newsnak. „Ha azt akarjuk, hogy az emberek élni és dolgozni tudjanak az űrben, szükség van a gyártási létesítmények kiépítésére.”
A laboratóriumban előállított élelmiszerek lényege, hogy különböző élelmiszer-összetevőket, például fehérjéket, zsírokat és szénhidrátokat növesztenek próbákban és tartályokban, majd ezeket feldolgozzák, hogy hasonlítsanak a normál ételekhez ízben és megjelenésben. Az Egyesült Államokban és Szingapúrban már kapható laboratóriumban nevelt csirke, míg a laboratóriumban előállított steak az Egyesült Királyságban és Izraelben várja az engedélyezést. A Földön a technológia környezeti előnyöket ígér a hagyományos mezőgazdasági élelmiszer-gyártási módszerekkel szemben, például kevesebb területigénnyel és csökkentett üvegházhatású gázkibocsátással. Az űrben azonban a fő motiváció a költségek csökkentése.
A kutatók azért végzik a kísérletet, mert rendkívül magas költségekkel jár az űrhajósok élelmiszerének az ISS-re juttatása – ezt akár 20 000 fontnak is becslik egy űrhajósra naponta. A NASA, más űrügynökségek és magánszektor cégek hosszú távú jelenlétet terveznek a Holdon, az űrállomásokon és esetleg egy napon a Marson. Ez azt jelenti, hogy élelmiszert kell küldeniük több tucat, sőt, később akár több száz űrhajós számára, akik az űrben élnek és dolgoznak – ami rendkívül költséges lenne rakéták segítségével, állítja Dr. Shamsul. Az űrben való élelmiszernövesztés sokkal logikusabb megoldásnak tűnik.
„Kezdetben egyszerűen csak fehérje-dús pürét készíthetnénk, majd egyre bonyolultabb ételeket alkothatnánk az űrben” – mondja. „Hosszú távon pedig a laboratóriumban előállított összetevőket egy 3D nyomtatóba is helyezhetjük, és bármit kinyomtathatunk az űrállomáson, például egy steaket!” Ez az elképzelés hasonlít a Star Trek filmekben látott replikátor gépekre, amelyek képesek ételeket és italokat előállítani tiszta energiából. Dr. Shamsul szerint azonban ez már nem csupán a science fiction világának egyik víziója.
Az Imperial College Bezos Központjában, amely a fenntartható fehérjék kutatására összpontosít, Dr. Shamsul bemutatott egy bioreaktort, amelyben egy barna színű keverék bugyogott egy kémcsőben. A folyamat, amelyet precíziós fermentációnak neveznek, hasonló ahhoz, mint ami a sör készítéséhez szükséges, de eltérő: a „precíziós” kifejezés a géntechnológiával módosított anyagokat jelenti. Egy gén került a élesztőbe, hogy extra vitaminokat állítson elő, de rengeteg különböző összetevőt is elő lehet állítani e módszer segítségével.
A kísérlet során a kutatók kis mennyiségű élesztőkeveréket küldtek az űrbe egy kis kocka műhold fedélzetén, amely Európa első kereskedelmi visszatérő űrhajója, a Phoenix része. Ha minden a tervek szerint alakul, a műhold körülbelül három órát kering majd a Föld körül, mielőtt visszaesik a Földre, Portugália partjai közelében. A kísérlet során gyűjtött adatokat felhasználják egy nagyobb, jobb bioreaktor megépítésére, amelyet a tudósok jövőre küldenek majd az űrbe.
Bár a kísérlet során elért keverék, amely porrá szárad, vizuálisan nem túl vonzó – még a jelenlegi fagyasztva szárított ételeknél is kevésbé étvágygerjesztő –, a projekt séfjének, Jakub Radzikowskinak a feladata, hogy az ételeket vonzóvá tegye. Jakub a laboratóriumban előállított összetevők felhasználásával még nem készíthet ételeket, mivel a szabályozási engedélyek még nem állnak rendelkezésre. Jelenleg természetes eredetű gombákból származó keményítőket és fehérjéket használ az ételek fejlesztésére. Azt mondja, hogy ha megkapja az engedélyt, bármilyen konyhát képes lesz reprodukálni az űrben.
A kísérlet során Jakub egy új receptet tesztelt, amely fűszeres gombócokat és mártogatós szószt tartalmazott. A kóstoló, aki a legjobban ért az ételekhez, nem más volt, mint Helen Sharman, az Egyesült Királyság első űrhajósa, aki egyben kémiai doktori fokozattal is rendelkezik. A gombócokat együtt kóstoltuk meg, és mindketten egyetértettünk abban, hogy rendkívül ízletesek voltak. Dr. Sharman megfigyelése szerint a laboratóriumban előállított élelmiszer nemcsak az űrhajósok számára lehet előnyös, hanem csökkentheti a költségeket is, ami elengedhetetlen a hosszú távú űrbeli tartózkodás megvalósításához. Az ISS-en végzett kutatások rámutattak arra, hogy az űrhajósok biokémiája megváltozik a hosszú távú űrutazások során, ami új kihívások elé állítja őket.
