Ed Miliband, az Egyesült Királyság energiaügyi minisztere, a globális energiaellátás kockázatainak csökkentésére szólított fel a nemzetek közötti együttműködés érdekében. Ezt a megjegyzését a londoni energia biztonságáról szóló két napos csúcstalálkozó megnyitóján tette, amelyen több mint 50 ország képviselője, köztük az Egyesült Államok és az Európai Unió delegátusai is részt vesznek. Miliband figyelmeztetett arra, hogy az energia „fegyverré válása” komoly kockázatokat jelent, amely megjegyzését a háború következményeként megugró gázárakra utalva tette, különösen a legutóbbi orosz-ukrán konfliktus fényében.
A csúcstalálkozón a résztvevők a háborúk által okozott energiaellátási kockázatok csökkentéséről fognak tárgyalni, amelyek nemcsak Európában, hanem a Közel-Keleten is megjelennek, miközben a globális kereskedelmi háború az Egyesült Államok és Kína között, a szélsőséges időjárás, az underwater kábelek elleni támadások és a kibertámadások is hozzájárulnak a helyzet romlásához. Miliband nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy bár elismeri a fosszilis tüzelőanyagok szerepét az energia mixében, az Egyesült Királyság számára a jövő alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiában rejlik. Ezt nemcsak a klímaváltozás kezelésére, hanem az energia biztonságának elérésére is szükségesnek tartja.
A csúcstalálkozót az Egyesült Királyság és a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közösen szervezi. Az IEA vezetője, Fatih Birol a BBC-nek adott interjújában kifejtette, hogy a globális energiaellátás szempontjából egyre inkább megfigyelhető a nemzetek közötti „nemzetközi fragmentáció”, ami megnehezíti a legnagyobb kockázatok kezelését. Birol úgy véli, hogy az energia biztonsági kihívások tartós megoldása az országok közötti együttműködésen keresztül valósítható meg. Bár nem nevezett meg konkrét országokat a kapcsolatok megszakadásának okaként, a gázárakat jelentősen befolyásolta az ukrán háború és az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által indított kereskedelmi háború.
A globális gázárak az orosz inváziót követően megugrottak, és azóta is körülbelül 50%-kal magasabbak, mint a Covid előtti szint. Európa kezdetben képes volt pótolni a gázhiányt, miután Oroszország ellen szankciókat vezettek be, az Egyesült Államoktól vásárolt LNG révén. Azonban ez a beszállítás most veszélybe került, mivel a kapcsolatok az Egyesült Államok és az EU között romlanak. Birol szerint az Egyesült Államok részvétele a csúcstalálkozón „sikernek” számít, ugyanakkor a Trump-adminisztráció erősen kritizálta a globális energiafelügyeletet, amiért a tiszta energia előmozdítására és a kőolaj és gáz iránti kereslet csökkenésének előrejelzésére helyezett hangsúlyt.
Sok think tank és kutató védelmébe vette az IEA álláspontját. Laurence Tubiana, az Európai Klíma Alap vezérigazgatója megjegyezte, hogy „a globális olajkereslet jövőjét illetően az IEA következetesen megbízhatóbb előrejelzőnek bizonyult, mint a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó cégek”. Hozzátette, hogy ahogy az országok együttműködnek egy új energia biztonsági paradigmának a kialakításában, szükségük van megbízható és elfogulatlan adatokra az energia jövőbeli irányáról.
Miliband a csúcstalálkozón felolvasta III. Károly király levelét is, amelyben a következőket fogalmazta meg: „Ahogy mindannyian navigálunk a tisztább energia felé történő átmeneten és állampolgáraink energia biztonságán, az ilyen csúcstalálkozók létfontosságú szerepet játszanak a nemzetek közötti közös tanulás elősegítésében, különösen a globális délen és a Commonwealth országain belül.” Az Egyesült Királyság kormánya célja, hogy a brit áramtermelés 95%-a tiszta energiából származzon a következő évtized végére, ami jelenleg körülbelül 60%. Miliband a BBC R4 Today programjában kijelentette, hogy ez garantálja az alacsonyabb energiaárakat 2030-ra. A jövő energiaátmenete tehát már most is jelentős hatással van a globális politikai és gazdasági tájra, és a csúcstalálkozón elhangzottak azt mutatják, hogy a világ vezetői elkötelezettek az együttműködés mellett a közös energia biztonság érdekében.
