A dán Orsted energiaipari vállalat nemrégiben bejelentette, hogy leállítja a Hornsea 4 nevű hatalmas szélerőmű projekt fejlesztését, amely az Egyesült Királyság keleti partvidékén valósult volna meg. Ez a szélerőmű, ha megépül, a világ egyik legnagyobb tengeri szélerőművévé válhatott volna, 2,4 GW-os kapacitásával elegendő energiát termelve több mint egy millió otthon számára. Az Orsted vezetői közölték, hogy a projekt már nem gazdaságos, annak ellenére, hogy a cég 15 éves szerződést írt alá az Egyesült Királyság kormányával, amely garantálta, hogy egy előre meghatározott áron értékesíthetik az energiát. Az Egyesült Királyság tengeri szélerőmű szektora az utóbbi években folyamatosan növekvő költségekkel küzd, amit a kormány is elismert.
A brit Energia Biztonsági és Nettó Zéró Minisztérium (DESNZ) szóvivője rámutatott, hogy a globálisan magas infláció és a szállítmányozási láncok problémái jelentős hatással vannak az iparágra Európa szerte. A Hornsea 4 projekt leállítása már a második eset, amikor egy fejlesztő visszalép egy jelentős tengeri projekttől. A svéd Vattenfall vállalat 2023 júliusában leállította egy 1,4 GW-os szélerőmű fejlesztését Norfolk partjainál, szintén a költségek emelkedése miatt. Ezt a projektet a német RWE energiaipari cég vásárolta meg, amely ígéretet tett arra, hogy folytatja a fejlesztést.
A tengeri szélerőművek fejlesztésének nehézségei komoly kérdéseket vetnek fel a brit kormány 2030-ra kitűzött tiszta energia céljának megvalósíthatóságával kapcsolatban, amely a munkáspárt öt központi „küldetésének” egyike. Jelenleg az Egyesült Királyság áramtermelésének kicsit több mint fele szél-, nap-, nukleáris és biomassza forrásokból származik. A kormány célja, hogy ezt az arányt 2030-ra 95%-ra emelje, mindössze öt év múlva. A cél eléréséhez az Egyesült Királyságnak meg kell háromszoroznia a tengeri szélerőművek kapacitását, és meg kell dupláznia a nap- és szárazföldi szélerőművek mennyiségét. Az Aurora Energy becslései szerint a villamosenergia-hálózat jelentős fejlesztésére is szükség lesz, beleértve 620 mérföld új vezetéket, alállomásokat és egyéb berendezéseket.
A helyi közösségek sok esetben ellenállnak a közeli új energia-infrastruktúrák kialakításának. Néhány iparági szakértő, valamint a Konzervatív és Reformpártok képviselői szerint a 2030-as célkitűzés nem elérhető. Dieter Helm, az Oxfordi Egyetem gazdasági politikai professzora régóta figyelmeztet arra, hogy az infrastruktúra kiépítése ilyen rövid időkeretben szinte lehetetlen feladat. „Ha nem sikerül elérni egy nagyon rövid távú célt, az maximalizálja a költségeket, amelyeket meg kell próbálnunk megoldani” – figyelmeztetett.
Chris Stark, a kormány Tiszta Energia 2030 küldetésének vezetője elismerte, hogy a cél elérése „nagyon nehéz” lesz, de szerinte egy „Herkulesi erőfeszítéssel” teljesíthető. Ed Miliband energiaügyi miniszter is elismerte, hogy a tervek ambiciózusak és vitatottak, de hangsúlyozta, hogy ez elengedhetetlen a számlák csökkentéséhez, a klímaválság kezeléséhez és az energiaellátás biztonságának megteremtéséhez.
A kormány bejelentette, hogy együtt fog működni az Orsteddel, hogy a Hornsea 4 projektet „újra pályára állítsa”, és meggyőződésük, hogy a tiszta energia küldetése még mindig elérhető. „Erős projektportfóliónk van a tiszta energia 2030-as megvalósításához, és küldetésorientált megközelítésünk biztosítja, hogy a globális nyomások és az egyéni kereskedelmi döntések ellenére elérjük céljainkat” – mondta egy szóvivő. A helyzet tehát bonyolult, és a jövőbeli fejlemények rendkívül fontosak lesznek az Egyesült Királyság energiaellátásának és környezetvédelmi céljainak szempontjából.
