Kathmandu, Nepál fővárosa, gyermekként a Himalája lenyűgöző látványával ajándékozott meg. Azóta, hogy elhagytam ezt a varázslatos helyet, folyamatosan vágyom arra, hogy újra megpillanthassam a Föld legmagasabb hegycsúcsait, amelyek a város fölött emelkednek. Minden egyes látogatásom alkalmával reménykedem benne, hogy legalább egy rövid pillanatra láthatom a hegyláncot. Azonban az utóbbi időben ez a kívánságom rendre elmarad. Az ok, amiért az égbolt fölött állandóan ködös látvány fogad, nem más, mint a súlyos légszennyezés, amely a régiót borítja. A légszennyezés nem csupán a nyári hónapokban, hanem most már tavasszal és ősszel is jellemző, amikor korábban mindig tiszta idő volt.
A legutóbbi látogatásom során, áprilisban, az a nemzetközi járat, amellyel érkeztem, közel húsz körforgalmat tett a levegőben, mielőtt végre landolt a katmandui repülőtéren. Amikor a szállodába érkeztem, az ablakomból a hegyeknek kellett volna látszódniuk, ám a két hetes ott tartózkodásom alatt egyetlen nap sem volt, amikor tiszta lett volna az ég. Még Nagarkotban, ahol a legjobb kilátás nyílik a Himalájára, a ködön kívül semmit sem láttam. Yogendra Shakya, aki 1996 óta üzemeltet hotelt Nagarkotban, úgy nyilatkozott, hogy ma már nem hirdeti a helyet a „napfelkeltével, naplementével és Himalájával” kapcsolatos látványosságokkal, mert a köd miatt ezek már nem elérhetőek. Helyette a történelemre és a kultúrára helyezte a hangsúlyt, mivel ezek a turizmus szempontjából ugyancsak fontos termékek.
Egy évvel korábban, egy másik látogatás során, reménykedtem abban, hogy a lenyűgöző Annapurna régióban túrázva végre megláthatom a hatalmas Himalája csúcsait, de ott sem volt szerencsém. A tudósok megállapították, hogy a ködös időjárási viszonyok egyre intenzívebbé válnak, és egyre hosszabb ideig tartanak, így a látótávolság jelentősen csökken. A köd a szennyező anyagok, például a por és a füst egyesüléséből alakul ki, és a látótávolságot gyakran 5000 méter alá csökkenti. A köd a száraz időszakban, amely mostanra hosszabb lett a klímaváltozás miatt, a levegőben marad. A monszun időszak, amely júniustól szeptemberig tart, inkább felhőket hoz, amelyek szintén csökkentik a látótávolságot.
A hagyományosan március és május, valamint október és november idején a legjobb üzleti lehetőségek a tiszta égbolt miatt most már a növekvő hőmérséklet és a csapadékhiány következtében a köd miatt nem kedvezőek. Sőt, a ködös időjárás már decemberben elkezdődhet. Lucky Chhetri, Nepál egyik úttörő női túravezetője elmondta, hogy a ködös időjárás 40%-os csökkenést okozott az üzletágban. Egy esetben tavaly egy csoport túrázónak kártalanítást kellett fizetniük, mert a vezetőik nem tudták megmutatni nekik a Himaláját a köd miatt.
John Carrol, egy Ausztráliából érkező turista, aki több mint tizenkétszer látogatta meg Nepált 1986 óta, a hegyek láthatatlanságát „nagy csalódásnak” nevezte. „Ez nem így volt tíz évvel ezelőtt, de most a köd úgy tűnik, hogy mindenhol jelen van, és rendkívül csalódást keltő az olyan látogatók számára, mint én” – mondta. Krishna Acharya, a Trekking Agents Association of Nepal nyugati Gandaki tartományi elnöke szerint a trekking ipar mély bajban van. „Tagjaink depressziósak, mert ha a Himaláját nem látják, akkor nincs üzlet. Sokan közülük még a szakma váltását is fontolgatják.”
Az indiai oldalon, a középső Himaláják közelében a szállodai vezetők és túraszervezők arról számoltak be, hogy a köd most sűrűbb és hamarabb visszatér, mint korábban. Malika Virdi, az Uttarakhand állambeli közösség által működtetett turizmus vezetője elmondta, hogy a száraz időszakok hosszan elnyúlnak, majd heves esőzések következnek be, ami megnehezíti a köd eltűnését. Ennek ellenére a turisták kitartóak, sokan, akik nem látták a hegyeket, visszatérnek, hogy újra próbálkozhassanak.
A nyugati Himaláják Pakisztánban viszonylag kevésbé érintettek a köd miatt, mivel a hegyek távolabb vannak a városoktól. Azonban a helyiek elmondása szerint a Peshawarból és Gilgitből jól látható hegységek is gyakran eltűntek a ködben. Asif Shuja, Pakisztán környezetvédelmi ügynökségének korábbi vezetője azt nyilatkozta, hogy a köd hosszabb ideig tartózkodik a levegőben, és nem látják azokat a hegyeket, amelyeket korábban még jól láttak.
Dél-Ázsiai városok rendszeresen szerepelnek a világ legnagyobb légszennyezésével rendelkező helyei között. A régió közegészségi állapota súlyosan érintett a toxikus levegő miatt, amely gyakran zavarja az utazásokat és iskolák bezárását okozza. Az autó- és ipari kibocsátások, az infrastrukturális építkezésekből származó por, a száraz kavicsos utak, valamint a hulladék nyílt égetése a légszennyezés legfőbb forrásai egész évben. Ezt súlyosbítja a hatalmas erdőtüzekből származó korom, amelyek a hosszabb száraz időszak következtében egyre gyakoribbak, valamint a termények betakarítása utáni égetés, amelyet Észak-Indiában, Pakisztánban és Nepálban végeznek a gazdák.
A légköri viszonyok, amelyek a melegebb levegőt a hűvösebb levegő fölé helyezik, csapdába ejtik ezeket a szennyező anyagokat, és korlátozzák a függőleges légmozgást, megakadályozva ezzel a légszennyezés eloszlását. Dr. Someshwor Das, a Dél-Ázsiai Meteorológiai Szövetség munkatársa figyelmeztetett, hogy a köd és a porviharok növekedése Dél-Ázsiában folytatódni fog a klímaváltozás és más tényezők miatt. 2024-ben a Pokharában, Nepál egyik legfontosabb turisztikai központjában rögzített ködös napok száma 168 volt, ami drámai emelkedés a 2020-as 23-ról és a 2021-es 84-ről. A szakértők szerint a Himalája lehet a világ legrosszabbul érintett hegysége a népes és szennyezett környezet miatt. Ez azt jelentheti, hogy a Himalája lenyűgöző látványa most már szinte kizárólag fényképeken, festményeken és képeslapokon marad meg. „Úgy érezzük
