Xi Jinping, Kína elnöke és Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke úgy tűnik, hogy a legjobb barátok, amikor közösen vonulnak fel a Vörös téren a moszkvai Győzelem napi parádén. Xi a Putyin jobb oldalán állt, ami a szoros szövetség szimbóluma, miközben a két ország hadseregei együtt vonultak fel. Nem sokkal korábban Xi „törhetetlennek” minősítette a két ország közötti kapcsolatot, és hangsúlyozta, hogy Oroszország és Kína „acélbarátok” kell, hogy legyenek. Ez Xi tizenegyedik látogatása Oroszországban elnöki regnálása óta, és a két vezető több mint negyven alkalommal találkozott már egymással. Putyin már bejelentette, hogy ősszel ellátogat Kínába, és a két vezető a múltban még egy ritka nyilvános ölelést is megosztott egymással. Azonban a kapcsolatuk mögött sokkal összetettebb dinamika rejlik.
Mathieu Boulegue, az Európai Politikai Elemző Központ munkatársa szerint a két vezető közötti kapcsolatokban rengeteg szimbolikus megnyilvánulás és hazafias együttműködés figyelhető meg. „Egyik oldalon barátok lehetnek, míg a másikon versenytársak, és ez különböző aspektusokban versenyezhetnek egymással” – mondta Boulegue. A szimbolika lenyűgöző, de érdekesebb a valós tartalomra fókuszálni. Valójában Xi elnök egy rendkívül kényes helyzetben mozog. Oroszország fontos partnere Kínának, de Putyin Ukrajna elleni inváziója miatt sok országban nemzetközi pariah lett. Pekingnek ügyelnie kell arra, hogy a Moszkvával való barátsága ne elszigetelje más potenciális partnereit, különösen, mivel az Egyesült Államokkal gazdasági háborút vív.
Kína az utóbbi hónapokban egyre inkább próbálja keresni az európai országok barátságát, különösen Donald Trump elnöksége óta. Peking igyekszik stabil alternatív globális partnerként bemutatkozni, szemben a Washingtonban tapasztalható kiszámíthatatlan politikával. A héten néhány jel arra utalt, hogy ezek a diplomáciai lépések működnek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, és António Costa, az Európai Tanács elnöke üzeneteket váltottak Xi elnökkel és Li Qiang kínai miniszterelnökkel, hogy megünnepeljék a kétoldalú kapcsolatok 50. évfordulóját.
A potenciális partnerség legnagyobb akadálya a Peking és Moszkva közötti szoros kapcsolat és Oroszország gazdasági támogatása. Kína nem ítélte el „régi barátját” az invázió miatt, inkább a „válság” végét követeli. Ha Xi elnök túl közel áll Putyinhoz, az feszültséget okozhat Európával, amely barátságra vágyik. Ugyanakkor a kínai vezetőnek van egy másik fontos üzenete is. Trump elsődleges próbálkozásai az ukrán háború lezárására a Putyinnal való szoros személyes kapcsolatának hirdetésével jártak. Elemzők azt kezdték kérdezni, hogy Washington próbálja-e megosztani Moszkvát és Pekinget. Xi világossá akarja tenni Trump számára, hogy ez lehetetlen. „Együtt meg kell akadályoznunk minden olyan tervet, amely megpróbálja megbontani vagy aláásni a barátság és a bizalom kötelékeit” – írta egy aláírt cikkben az orosz médiának.
Putyin és Xi a Trump által javasolt „Arany Kupola” rakétavédelmi rendszerét is „mélyen destabilizálónak” minősítette, érvelve amellett, hogy ez fegyveres konfliktust indíthat el az űrben. Mindkét vezető szeretné bemutatni saját alternatív világképét az amerikai hegemóniával szemben. Ugyanakkor Xi tisztában van azzal, hogy míg Kína szuperhatalom, Oroszország hatalma mostanra korlátozottá vált. Az ukrajnai háború gyengítette Oroszország gazdaságát, és csökkentette haderejét. A nyugati szankciók miatt Moszkva sokkal inkább Kínától függ, mint fordítva. Boulegue szerint „Oroszországnak sokkal nagyobb szüksége van Kínára, mint fordítva”.
Putyin talán közel hajol barátjához, miközben együtt nézik a tankokat a Vörös téren, és együttműködnek, amikor szükség van egymásra. De a nagyszabású kijelentések, mosolyok, kézfogások és időnkénti ölelések mögött feszültségek és zavarok forrásai rejlenek, amelyek a jövőben felszínre kerülhetnek. Vlagyimir Putyin a moszkvai éves ünnepségek keretében vezetette a megemlékezéseket, miközben beszédében Oroszország három éves ukrajnai háborúját a nyolcvan évvel ezelőtti német náci háborúhoz kötötte. Az esemény a legerősebb jel arra, hogy a világ két legnagyobb gazdasága készen áll a kereskedelmi háború deeszkalálására. A következő hónapokban figyelni kell, hogy Oroszország és Ukrajna miként alakul a három évnyi harc után, különösen a Moszkva által javasolt esetleges háromnapos tűzszünet előtt. A hatóságok bejelentették, hogy intézkedéseket fognak hozni akár 100 olajszállító ellen, amelyek árut szállítottak.
