Egy ragyogó tavaszi reggelen vagyok Hannoverben, Németországban, és éppen egy robotot készülök meglátogatni. A Unitree, egy kínai cég által épített G1 humanoid robotot nézem meg, amely a Hannover Messe keretein belül kerül bemutatásra, amely a világ egyik legnagyobb ipari kiállítása. A G1 körülbelül 130 centiméter magas, ami kisebb és megfizethetőbb, mint a piacon lévő többi humanoid robot. A robot mozgásának fluiditása és ügyessége figyelemre méltó, hiszen az interneten népszerűvé vált videókban táncolni és harcművészeteket bemutatni is látható. Ma a G1-et Pedro Zheng, a Unitree értékesítési menedzsere irányítja távolról. Elmondja, hogy a vásárlóknak minden G1-et külön kell programozniuk az autonóm funkciókhoz. Az emberek, akik elhaladnak a bemutató mellett, megállnak, hogy interakcióba lépjenek a robottal, ami nem mondható el sok más, a konferenciateremben kiállított gépről. Kézfogásra nyújtják a kezüket, hirtelen mozdulatokat tesznek, hogy lássák, reagál-e, nevetnek, amikor a G1 integet vagy hátradől, és elnézést kérnek, ha véletlenül nekiütköznek. Az emberi formája, bár kissé furcsa, mégis megnyugtatja az embereket.
A Unitree csak egy a világ számos cégének sorában, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek. A potenciál óriási – üzleti szempontból ígéretes, hogy olyan munkaerőt kínál, amelynek nem kell szabadságra mennie vagy fizetésemelést kérnie. Ez lehet a végső háztartási gép is, hiszen ki ne szeretne egy olyan masinát, amely elvégzi a mosást és bepakolja a mosogatógépet? Azonban a technológia még nem áll készen erre. Míg a robotkarok és mobil robotok már évtizedek óta elterjedtek a gyárakban és raktárakban, ezekben a munkakörnyezetekben a feltételek kontrollálhatóak, és a munkavállalókat biztonságban lehet tartani. Egy humanoid robot bevezetése egy kevésbé kiszámítható környezetbe, mint például egy étterem vagy egy otthon, sokkal bonyolultabb feladat. Ahhoz, hogy a humanoid robotok hasznosak legyenek, erősnek kell lenniük, de ez potenciálisan veszélyes is lehet – egy rossz időpontban bekövetkező elesés is súlyos következményekkel járhat. Az mesterséges intelligencián, amely az ilyen gépeket irányítja, még rengeteg munka vár. Egy Unitree szóvivője elmondta a BBC-nek, hogy „a mesterséges intelligencia még nem érte el azt a áttörési pillanatot.” Jelenleg a G1-et kutatási intézményeknek és tech cégeknek értékesítik, akik a Unitree nyílt forráskódú szoftverét használhatják fejlesztési célokra.
Jelenleg a vállalkozók a humanoid robotok raktárakban és gyárakban való alkalmazására összpontosítanak. Az egyik legismertebb ezek közül Elon Musk, akinek autógyártó cége, a Tesla, humanoid robotot fejleszt Optimus néven. Januárban azt nyilatkozta, hogy „több ezer” robotot fognak építeni az idén, és reméli, hogy ezek „hasznos dolgokat” fognak csinálni a Tesla gyárakban. Más autógyártók is hasonló irányba haladnak: a BMW nemrég humanoid robotokat mutatott be egy amerikai gyárban, míg a dél-koreai Hyundai több tízezer robotot rendelt a Boston Dynamics-tól, amelyet 2021-ben vásároltak meg.
Thomas Andersson, a STIQ kutatócég alapítója 49 olyan céget követ, amelyek humanoid robotokat fejlesztenek – tehát olyanokat, amelyeknek két karjuk és lábuk van. Ha kiterjesztjük a definíciót olyan robotokra, amelyek két karral rendelkeznek, de kerekeken közlekednek, akkor több mint 100 céget vizsgál. Andersson véleménye szerint a kínai cégek valószínűleg dominálni fogják a piacot. „A robotikai ellátási lánc és az egész ökoszisztéma hatalmas Kínában, és nagyon könnyű a fejlesztéseket iterálni és kutatni,” mondja. A Unitree ezt az előnyt hangsúlyozza – a G1 ára alacsony (robothoz képest), 16,000 dolláros (12,500 fontos) hirdetett áron. A befektetések is kedveznek az ázsiai országoknak, mivel egy friss STIQ jelentésből kiderül, hogy a humanoid robotokhoz szükséges összes finanszírozás közel 60%-át Ázsiában gyűjtötték össze, míg az Egyesült Államok a többit vonzza. A kínai cégeknek emellett támogatása van a nemzeti és helyi kormánytól is. Például Sanghajban egy állami támogatású képzőközpont működik, ahol tucatnyi humanoid robot tanul feladatokat végezni.
Tehát hogyan tudnak az amerikai és európai robotgyártók versenyezni ezzel? A bristoli Bren Pierce három robotikai céget alapított, legújabb, a Kinisi, a KR1 robotot indította el. Míg a robotot az Egyesült Királyságban tervezték és fejlesztették, gyártását Ázsiában végzik. „A probléma az, hogy európai vagy amerikai cégként az összes alkomponenst Kínából kell beszerezned,” mondja. „Így pedig ostobaság az összes motort, akkumulátort, ellenállást megvenni, majd a világ másik felére szállítani, hogy összerakd, amikor mindezt ott is megtehetnéd.” Pierce a költségek csökkentése érdekében a teljes humanoid forma helyett egy egyszerűbb megoldást választott. A raktárak és gyárak számára tervezett KR1-nek nincsen lába. „Mivel ezek a helyek sík padlóval rendelkeznek, miért akarnád a bonyolult formát, amikor egyszerűen ráhelyezheted egy mobil alapra?” kérdezi. A KR1-t lehetőleg tömeggyártott alkatrészekből készítik – a kerekek megegyeznek az elektromos roller kerekével. „Az én filozófiám az, hogy minél több mindent megvásárolj a boltban. Tehát minden motorunk, akkumulátorunk, számítógépünk, kameránk kereskedelmi forgalomban kapható, tömeggyártott alkatrészek,” mondja. Mint a Unitree versenytársai, Pierce is úgy véli, hogy a valódi „titkos szósz” a szoftver, amely lehetővé teszi, hogy a robot együttműködjön az emberekkel. „Sok cég nagyon fejlett robotokat dob piacra, de aztán olyan bonyolulttá válnak, hogy a használatához PhD fokozatra van szükség,” mondja. „Amiért dolgozunk, az egy nagyon egyszerűen használható robot tervezése, amelyet a szokásos raktári vagy gyári munkás néhány óra alatt megtanulhat.” Pierce elmondja, hogy a KR1 képes elvégezni egy feladatot, miután ember által 20 vagy 30 alkalommal útmutatást kapott. A KR1-et idén próbaügyfeleknek adják tesztelésre. De vajon a robotok valaha is kilépnek a gyárakból az otthonokba? Még a derűlátó Pierce is azt mondja, hogy ez messze van. „Az elmúlt 20 évben az volt a hosszú távú álmom, hogy
