A világ esőerdőit gyakran emlegetik a „Föld tüdejének”, mivel hatalmas mennyiségű szén-dioxidot tárolnak és ezzel segítenek csökkenteni a klímaváltozás hatásait. Azonban a több mint másfél trillió fát számláló erdők pontos szén-dioxid-tárolási kapacitásának meghatározása eddig szinte lehetetlen feladatnak bizonyult. Most azonban, a legfrissebb fejlesztések révén, a tudósok új lehetőségekhez jutottak. A múlt héten az Európai Űrügynökség (ESA) sikeresen fellőtt egy különleges műholdat, amely egyedülálló radarrendszer segítségével képes feltérképezni a fák lombkoronája alatt rejlő titkokat.
A rakéta a francia Guyanában található ESA Kourou űrközpontból indult, és az Amazonas fölött repült el, amely az egyik elsődleges esőerdő, amelyet a műhold tanulmányozni fog. A műholdat barátságosan „űrbroliként” emlegetik, mivel hatalmas, 12 méter átmérőjű antennával rendelkezik, amely jeleket küld vissza a Földre. Prof. John Remedios, a Brit Nemzeti Földmegfigyelési Központ igazgatója, aki az ESA-nak benyújtotta a műhold ötletét, a fellövés után kijelentette, hogy ez a projekt jelentős előrelépést jelent, mivel először mérhetjük pontosan, mennyi szén-dioxidot tárol az Amazonas, a Kongó és Indonézia erdője.
A műhold P-sávú radart használ, amely nagyon hosszú hullámhosszal rendelkezik, lehetővé téve, hogy mélyebbre lásson az erdőkben, és feltárja a lombkorona által takart ágakat és törzseket. Dr. Ralph Cordey, az Airbus geotudományi részlegének vezetője elmagyarázta, hogy a jelenlegi űrben elérhető radarok csodás képeket készítenek a jéghegyekről, de amikor erdőket figyelnek meg, csak a lombkorona tetejét és a kisebb ágainak részleteit látják. A hosszabb radarhullám segítségével azonban képesek lesznek a fák mélyebb rétegeit is megfigyelni.
A 1,2 tonnás műhold egy CT-szkenneléshez hasonló megközelítést alkalmaz, és ismétlődő átrepülések során elemzi a fák keresztmetszeteit, hogy képet kapjon a fákban található szerves anyagról. Ez az anyag szolgálhat a bolygót melegítő szén-dioxid mennyiségének becslésére. Jelenleg a tudósok egyes fákat mérnek, majd próbálják extrapolálni az eredményeket, de ez hatalmas kihívást jelent, mondta Prof. Mat Disney, a Londoni Egyetem távoli érzékelés professzora. Azt is hozzátette, hogy a jelenlegi tudásunk meglehetősen hiányos, mivel rendkívül nehéz a mérés. „Alapvetően arról beszélünk, hogy megpróbáljuk megmérni a szén mennyiségét, amely másfél trillió fát tárol a trópusi területeken. Az űrműholdak az egyetlen módja ennek következetes végrehajtásának.”
A műhold fellövése után a földi mérések továbbra is zajlanak majd, hogy ellenőrizzék az adatokat, amelyeket a műhold visszaküld. A műholdat az Egyesült Királyságban készítették, és az ötlet elsőként a Sheffieldi Egyetem professzora, Shaun Quegan nevéhez fűződik, aki hangsúlyozta, hogy ez egy nemzetközi együttműködés eredménye. „Ez a küldetés évtizedek innovatív munkájának a gyümölcse, amelyet Európa és az Egyesült Államok legjobb tudósaival együtt végeztünk.”
A műhold telepítésének számos kihívása van a rakéta fellövése után is. „Néhány dolog a műholdon nagy, beleértve a 12 méteres, kibővíthető antennát. Olyan, mint egy ernyő kinyitása az űrben, csak nagyon nagy, így arra törekszünk, hogy ez zökkenőmentesen történjen” – mondta Dr. Cordey. Az Airbus amerikai L3Harris Technologies cégtől hozott mérnököket a konstrukció felügyeletére, mivel az L3Harris szakértő a nagy, kibővíthető rendszerek terén, amely tudás jelenleg nem áll rendelkezésre Európában. A csapat reméli, hogy hat hónapon belül elkészíti az első térképeket, és az elkövetkező öt évben folytatja az adatok gyűjtését. Ezek az éves térképek nemcsak a tárolt szén mennyiségét mutatják, hanem azt is, mennyi vész el a deforestáció révén.
A Biomass műhold hosszabb hullámhosszának másik előnye, hogy képes áthatolni a felhőkön, így következetes és összehasonlítható képet nyújt az erdőről az évek során. Ez az eredmény motiválta azokat a tudósokat, akik több mint 20 éve dolgoznak a projekten. „Izgalmas, mert meg fogja mutatni, hogyan járulnak hozzá a fák és az erdők a Föld folyamataihoz, különösen a klímaváltozáshoz, amely annyira fontos számunkra ma és a jövőben” – mondta Dr. Cordey.
